EKB

Már 48,9 százalékon áll Clinton, azaz növekszik az előnye, míg legfőbb vetélytársa, Trump visszacsúszott 41,9 százalékra. Politikai megfigyelők is egyre kevesebb esélyt adnak Trumpnak a nyerésre, azok után, hogy Trump vesztét érezve választási csalásról kezdett el beszélni több fórumon is. Ez alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a vereségre készül, ráadásul a választási rendszert jól ismerő szakértők szerint gyakorlatilag nem lehet láthatatlanul csalni az elnökválasztáson.

A központi bankok világszerte alacsony kamatokkal szembesülnek, amelyek jól jelzik a mélyen fekvő problémákat, és a gazdaságok sebezhetőségét. Míg ultraalacsony kamatlábakra nincs, addig hatékony fiskális, és monetáris politikára van szükség –a gyorsabb növekedés érdekében – nyilatkozta tegnap a Fed alelnöke, Stanley Fischer.Az EKB berkeiből kiszivárgott információk szerint a testület már azon dolgozik, hogy kivezesse a 80 milliárd eurós eszközvásárlási programot. Az értesülések még egy dátummal is szolgálnak, miszerint 2017 márciusban 10 milliárddal csökkenthetik ezt a keretet, vagy még az is a forgatókönyv része lehet, hogy minden marad, változatlanul. A piac természetesen ettől sokkot kapott, hiszen a befektetők európai lazítással számolnak még, a gazdaságot illetően. Igaz, az EKB cáfolta a fenti pletykákat, de a félelem mérges gázként a piacokon maradt.

Az EKB igazgatósági tagja, Yves Mersch igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy az EKB laza monetáris politikája káros lenne az európai bankok számára. Szerinte a laza monetáris politika támogatta a hitelvolumen növekedését és ezen keresztül végső soron pozitív volt a bankok számára. Azonban elismerte, hogy elemzői vélemények szerint a bankok tőkearányos nyeresége (ROE) 2%-ra csökkenhet, ami rendkívül alacsony értéknek számít.

A pánik kissé elhamarkodott volt a Deutsche Bank kapcsán. Igaz péntek hajnalra 10 fedezeti alap csökkentette limitjeit a banknál, ám a tőke helyzete sokkal jobb annál, mint amit sokan hittek. Nyilván, ha az alapok tömegesen döntenének így az komoly negatívum lenne, ám jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a lépők egy része csupán spekulatív okokból döntött így. Egyes pletykák szerint ráadásul a bírság csupán 5,4 milliárd dollárra rúg, amit a bank még céltartalék nélkül is simán képes lenne kifizetni.

Meglepetésre mégsem zárult eredménytelenül az algíri találkozó. Míg tegnap a non-OPEC tagok hallgattak, addig az OPEC államok bejelentették, hogy 750000 hordóval csökkentik a kitermelést, naponta. A részletes tervet a novemberi OPEC gyűlésig dolgozzák ki a felek. Nyilván ez nem jelent semmiféle biztosítékot, ám az a tény, hogy Irán, és Szaúd-Arábia között mérséklődött a feszültség, s hogy közeledtek az álláspontok igazi örömet hozott az olajpiacra.

Lejtmenetbe kapcsoltak tegnap a piacok, aminek elsődlegesen az első elnökjelölti vita volt az oka. A befektetők kézzel foghatóan pánikolnak Trump-tól. Erre csak rásegített az, hogy néhány közvélemény kutatás szerint a két jelölt már egy szinten van. Ezek fényében teljes nyugalmat hozott Clinton győzelme.

A román lej, és a lengyel zlotyi sem panaszkodhatott tegnap, ám sem a régiós, sem a feltörekvő devizák nem emelkedtek akkorát, mint a forint. A hazai fizetőeszköz árfolyama másfél éve nem látott csúcsokig repült, áttörve két ellenállási szintet is, köztük a 306,8-as vonalat. Ebben a szárnyalásban nyilván szerepet játszott az S&P felminősítése is.

900 milliárd forintra csökkenti decemberig az MNB a jegybanki betétben elhelyezhető banki fölös pénzeket. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 1500-1600 milliárd forintos szintről, októbertől három lépcsőben, lineáris módon közelítenek az új célhoz. A likviditás ezáltal nőni fog a piacokon, ami még jobban lefelé tolja a hozamokat, és a bankközi kamatlábakat, ami a forint árfolyamára is negatív hatást gyakorolhat. Ezáltal csökkenne a dezinfláció, és közelebb kerülnénk a 2-4%-os inflációs cél eléréséhez.

Az S&P mindenkit meglepett, és felminősítette hazánkat pénteken, a piaczárást követően. Leginkább az időzítés okozta a meglepettséget, hiszen az elemzések egy lehetséges, mostani lépéssel nem számoltak.

Az EKB még csak tárgyalás szintjén sem tért ki a mennyiségi lazítások keretrendszerére a kamatdöntő ülésen. Ez mindenképpen negatív meglepetés volt, hiszen a piac egyes szereplői már most fél éves meghosszabbításra számítottak, ráadásul a vásárolt eszközök palettájának kiszélesítése is a konszenzusban foglaltatott. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindezek nem fognak hamarosan bekövetkezni. Ezt az is jól mutatja, hogy az EKB szakértői bizottsága minden eshetőséget számba vesz, és vizsgálja a kiterjesztés lehetőségeit. Egy mondatban summázva, ami késik….

Az Apple-re egy ideje már jellemző a csökkenő értékesítés. Ezt megállítani kizárólag egy „odatevős” fejlesztéssel lehetne. Pontosabban lehetett volna, ha konkrétan az iPhone 7 példáját nézzük. elemzők szerint két nyomós érv szól az új készülék mellett. Kettő darab, ami beláthatóan kevés egy vadiúj fejlesztés mellett. Az egyik, hogy két órával nőtt az akku élettartalma, valamint fejlettebb lett a kamera. De ennyiben ki is fújt. Igaz, az ára sem horrorisztikus: megegyezik az iPhone 6 bevezető értékével. A befektetők sem jöttek lázba a tájékoztató után, ezt bizonyítja az árfolyam „mozgása” is.

Az EKB legutolsó kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve szerint a Brexit hatásainak feltérképezésére több időre van szükség, de az biztos, hogy az eurózóna számára abszolút negatívan hat.

Kihívások elé állítja az EKB-t a Bank of England vártnál nagyobb fokú monetáris lazítása – legalábbis a közgazdászok szerint. A legközelebbi kamatdöntő ülés (szeptember 8) még messze van, ám a spekulációkból nincs hiány. Egy biztos, a keretösszeg megnövelésével nem számol a piac.

A várakozásoknak megfelelően az EKB nem változtatott sem az irányadó, sem a betéti ráta mértékén. Mario Draghi a sajtótájékoztatón elmondta, hogy lefelé mutató kockázatok láthatók a növekedés terén, az infláció alacsony maradhat idén és csak az év vége felé indulhat emelkedésnek. A Brexit hatásait még nem tudják pontosan számszerűsíteni, ezért kivár a tanács és nem lazít tovább a monetáris kondíciókon.

Japán médiaértesülések szerint 20 ezer milliárd jen, átszámítva csaknem 190 milliárd dollár értékű gazdaságélénkítő csomag jöhet Japánban. Ez csaknem duplája, mint amiről korábban szó volt. A hír hatására a részvénypiac is emelkedni tudott, és a jen árfolyama is hat hete nem látott csúcsokig száguldott.

Heti rendszeresség helyett három havonta fog aukciót tartani az MNB, a három hónapos beteétekre, sőt szeptembertől a monetáris tanács a befogadható mennyiségről is dönteni fog, negyedévente – jelentette be tegnap a jegybank a váratlanul összehívott sajtótájékoztatón. Ezekkel a lépésekkel a bankokat a rövid lejáratú állampapírok vásárlására a bankközi piacra és az „overnight” betét használata felé lökik, amelyek az effektív hozamokat tovább nyomják lefelé. A forint árfolyamára mindez negatívan hathat, persze sok függ a szeptemberben meghatározandó limitektől is.

Felminősítésre vár az ország! Ma este ugyanis véleményt nyilvánít hazánkról a Moody’s, s az elmúlt hetek kommunikációja Brexit ide, vagy oda pozitív irányba mutat. A magyar gazdaság finanszírozásának szempontjából fontos lépés lenne, ha már a második hitelminősítő sorolna minket befektetési kategóriába. Bónuszként a Brexit óta nem látott magaslatokba törhetne a forint árfolyama, letesztelve akár a 200 napos mozgóátlagot is.

Menekülnek a brit politikusok a süllyedő hajóról. Boris Johnson bejelentette, hogy biztosan nem fog indulni a miniszterelnöki posztért. Tegnap Nigel Farage búcsúzott el önként a pártelnökségtől. Így már két, brexit párti politikust tarthatunk számon, aki végül meghátrált a döntés, és a jövőbeli rendezkedés súlya alatt.

Komoly akvizíciót jelentett be ma reggel a Richter. A cég a svájci székhelyű Finox Holding nevű gyógyszergyártót vásárolja meg 190 millió svájci frankért. A női termékenységgel összefüggő fejlesztésekkel, értékesítésekkel foglalkozik a svájci biotechnológiai vállalat. A felvásárlás abszolút passzol a Richter termékportfoliójához, ráadásul a tranzakciót akár kézpénzzel is tudja finanszírozni.

A britek egészen elképesztő ötletekkel állnak elő a Brexit kapcsán. Hamarosan Nagy-Britanniából „Egyre kisebb-Britannia” válik, legalábbis, ha így mennek a dolgok tovább. Még az, az első hallásra hajmeresztő, ám másodikra nagyon is érthető gondolat is napvilágot látott, hogy London kiválna Britanniából, hiszen a globalizálódott lakosságának csak 20%-a szavazott a Brexit mellett, s neki van a legtöbb vesztenivalója…