Szeptemberben nem valószínű, hogy lesz kamatemelés, sőt akár a jövő évre is átcsúszhat ez a lépés figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet – sugalta tegnapi beszédében Janet Yellen. Ráadásul, ha jön is az emelés az is kis léptekben fog megvalósulni. Eközben a hellén dráma tovább folytatódik, az EU arra számít, hogy nem tudnak hó végéig fizetni a görögök, így tőkekorlátozásokat vezetnének be.
83 milliárd euróra bővítette a görög kereskedelmi bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási csatornáját az EKB. Eközben úgy tűnik, hogy a németek megenyhültek, vagy legalábbis már mindent megtennének a megállapodás érdekében.
A görögök ügyében továbbra sincsen előrelépés, de talán a mai brüsszeli találkozás után némi megnyugvás érkezik a piacokra. A befektetők ugyanis negatív hangulatban vannak, mi sem mutatja ezt jobban, mint a CDS felár, amely 26,9%-ra ugrott.
1,6 milliárd euró, ennyit kell június végén kifizetnie Görögországnak. Élnek ugyanis az egyben fizetés lehetőségével, így a mai 300 milliót a határidővel együtt kitolták a hó végére. A legrosszabb esetben a piacok három hétig még tördelhetik a kezüket, hogy mi lesz a görög drámának a vége.
Juncker, és Ciprasz találkoztak, beszélgettek, de megegyezés továbbra sem született. Mindketten jelezték, hogy értik a másik álláspontját. Ez, azonban kevés a „boldogsághoz”. Arra a kérdésre, miszerint holnap ki tudja-e fizetni Görögország a soron következő IMF részletet, Ciprasz mosolyogva válaszolt: eddig is megoldották, most sem lesz ez másképp. Így továbbra sincs előrelépés.
A Bloomberg TV adásában többször feltűnt tegnap az a hibás headline, hogy a görögök megegyeztek a hitelezőkkel. Ez is arról tanuskodik, hogy már mindenki szeretne a megállapodásról hallani. A hellének CDS felára lassan emelkedik, jelenleg 23,3%-on áll, ami a piac félelméről, de nem pánikról árulkodik. Mindenesetre tovább folynak az egyeztetések, s lassan a pénteki határidő küszöbéhez érkezünk.
A görög helyzet egyre csak fokozódik… A Moody’s már a bankbetétek befagyasztásáról beszélt, Schauble német pénzügyminiszter szerint pedig elképzelhető a görög csőd. A hírek különösebben nem mozgatták meg a nyugat-európai piacokat.
A görög pénzügyminiszter szerint nemes egyszerűséggel, akár később is kifizethetnék a tartozásukat, azaz folytatódik az ötletelés, már ami az időhúzást illeti. Eközben a németeknek egyre kevésbé tetszik, hogy az EKB kitettsége csak nő, az ELA-n keresztül. Érdekes, a piac továbbra sem aggódik túlságosan, Görögország CDS felára 22,5% környékén mozog.
A görög GDP tovább csökken, miközben folytatódik az alkudozás. Egyes hírforrások szerint jelenleg 3 milliárd eurós elsődleges egyenleg az uniós javaslat. Az EKB eközben járja a maga útját, és emeli a készenléti keretet (ELA) a görög jegybank felé. Így már 80 milliárd eurónál jár.
Összességében a várakozásoknak megfelelő eredményt publikált a Magyar Telekom. Az árbevétel 3,3%-kal emelkedett elsősorban a készülékértékesítés növekedése miatt és az energia üzletág magasabb árbevételének a következményeként.
Görögország CDS felára kúszik felfelé, miközben egyes híresztelések szerint a kormánynak sikerült 2,5 milliárd eurót előteremtenie az állami szervezetektől, sőt még a piacról is folytak be kisebb összegek, így az IMF kamatfizetését is tudták teljesíteni. Ha ez igaz, akkor a történetnek – hétfői csúcstalálkozó ide, vagy oda nem mostanában lesz vége.
A Moody’s leminősítette Görögországot, tehát szerintük nemsokára tényleg itt a csőd. Eközben a hellén kormány mindent megtesz a korrupció visszaszorítása érdekében, így már vasárnap megegyezés születhet
75,5 milliárd euróval növelte az EKB a görög bankok keretét. A lakosság veszi ki a pénzét a bankokból, az EKB pedig teszi be, helyettük. Szóval, ha csőd lesz, akkor a hellének 75,5 milliárd euróval beljebb lesznek, míg az EKB ugyanennyivel kijjebb… Igaz,a CDS felár csökkent, „csak” 90% alatti az öt éven belüli csőd esélyének mérőszáma.
Az EKB a szokásoktól eltérően ma tartja ülését. A kamatokban nem várható változás, viszont a fél háromkor startoló sajtótájékoztatóból kiderül, hogy hogyan szerepel a kötvényvásárlási program.
A kínai export márciusban meglepetésre 15%-kal esett vissza, miközben az elemzők 9%-os növekedésre számítottak. Az import 12,7%-kal maradt el a tavalyi értéktől, míg a várakozás 10%-os visszaesés volt. A gyenge adatok a kínai újév torzító hatásának köszönhetőek.
Eladta az OTP Oroszországban, a mintegy 17 milliárd rubel értékű nem teljesítő hitelállományának nagy részét. A hír ugyan pozitív, de nagyobb hatással nem volt a befektetőkre.
Jövő héten elkezdődik az állampapír vásárlás, havonta 60 milliárd euró kerül elköltésre, s a program legalább jövő szeptemberig tart – végre világosabb a kép, már ami a QE-t illeti. Az EKB ülésének örültek a befektetők, ennek hála a DAX újabb csúcsra ugrott.
7%-os növekedést tűztek ki célul a kínaiak, amely az elmúlt 15 év legalacsonyabb várakozása. Az ázsiai piacok gyengültek a hírre, de alapvetően a lépés nem meglepő, hiszen várható volt, hogy az elmúlt 10 év 10% körüli növekedése után lassulni kezd a folyamat.
