A Volkswagen botrány egy része lezárult azzal, hogy Martin Winterkorn távozott a cég éléről. Várhatóan pénteken nevezhetik ki az új vezérigazgatót, a posztra jelenleg két jelölt pályázik. (A Porsche vezére, Matthias Müller, és a Volkswagen márkáért felelős vezető, Herbert Diess.) A Fitch negatív kilátást
fogalmazott meg az autógyártó jelenlegi „A” hitelminősítésére. A lépést a dízel autók körüli botránnyal indokolták, ami jelentős bírságot és reputációs veszteséget okozhat.
Egy nap, és minden kiderül, legalábbis, ami a Fedet, és a lehetséges kamatemelést illeti. A piaci várakozások most erősen afelé tendálnak, hogy nem lesz szeptemberi kamatemelés. Az elemzők véleménye is ezt erősíti meg. A szeptemberi emelés valószínűségének előrejelzése egyébként 32%, míg a decemberié 62%.
A végleges adatok szerint júliusban év/év alapon stagnált az ipari termelés Japánban, míg korábban az előzetes adatok még 0,2%-os növekedést mutattak. A hétvégén megjelent kínai adatok meglehetősen vegyesek lettek, de összességében ismét felerősítették a növekedési félelmeket. Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom 10,8%-kal bővült, míg a várakozás 10,6% volt. Az ipari termelés viszont lényegesen elmaradt a várakozásoktól. Mindössze 6,1% volt a bővülés mértéke, míg a piac 6,5%-os bővülésre számított. A piaci hangulatot az sem javította, hogy a kormány ismét ígéretet tett arra, hogy az állami vállalatok hatékonyságát javítják.
Mario Draghi varázslatos csütörtököt szerzett a befektetőknek. A kiterjesztett kötvényvásárlás, mellett a csökkentett inflációs prognózis, és az ahhoz kapcsolható további lazítási „vágyak” megnyugtatták a piacokat. Igaz tények nem hangoztak el, de a csökkentett növekedési jelzésre azonnali volt a reakció, így a hitelesség nem csorbult, s végre nem láthatóak időhúzásra utaló jelek sem.
A mai EKB ülésre figyelnek a befektetők. Egyes elemzők ugyanis már azon spekulálnak, hogy a varázsló, Mario Draghi utalást tehet további monetáris lazításra a gyenge inflációs nyomás, és a szintén gyenge BMI adatok miatt.
Rendkívüli kormányülést tartottak Kínában a hétvégén. Ezen a miniszterelnök a gazdasági növekedés ütemét ésszerűnek nevezte és véleménye szerint a kormány képes kezelni a kockázatokat. Az elmúlt hetek tőkepiaci turbulenciáit pedig igyekezett inkább külső tényezőknek tulajdonítani. Hangsúlyozta nincs szükség a jüan további leértékelésére, de új beruházási és finanszírozási formák bevezetését tartja szükségesnek.
Nem tartogattak túl sok izgalmat a tengerentúli börzék pénteken. Szűk sávon belül mozogtak, oldalaztak a kereskedés végéig. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index augusztusi végleges értéke 91,9 pontra esett a várt 93 ponttal szemben. Jackson Hole-ban Stanley Fischerre irányult a befektetők figyelme. A Fed alelnöke nyitva hagyta a szeptemberi kamatemelés kérdését. Elmondta, hogy nem az első időpont a lényeges, hanem, hogy az azután következő lépéseket csak nagyon lassan fogják végrehajtani. Az átmeneti megtorpanást követően pedig gyorsulni fog az infláció – fejtette ki az alelnök az inflációval kapcsolatos véleményét.
A DAX 0,17%-os esésével kilógott az emelkedő indexek hétzáró sorából, pénteken. Az EKB elnök helyettese, Vitor Constancio szerint sikerült a kibocsátási rést csökkenteni a monetáris politika eszköztárával, továbbá a 2%-os középtávú inflációs cél elérésére is egyre nagyobb az esély. A reggeli német kiskereskedelmi adat a várt 1,5% helyett 3,3% lett. A nap folyamán az eurózónás augusztusi inflációs adatra lesz érdemes figyelni, amitől elemzők 0,1%-os növekedést várnak.
Erősödéssel zárt, majd kezdett a forint, az euróval szemben. Pénteken 314-en fejezte be a hetet az árfolyam, míg a ma hajnali kereskedésben az izmosodó trendet folytatta tovább.
A kínai jegybank tegnap huszonöt bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Így az egy éves hitelkamat 4,6%, míg a betéti ráta 1,75% lett. Ezzel párhuzamosan a kötelező tartalékrátát is csökkentették ötven bázisponttal. A tartalékráta csökkentését széles körben várta a piac, viszont a kamatvágás valamennyire váratlannak számított. November óta ez volt a jegybank ötödik kamatvágása. A bejelentésre elsősorban a bankpapírok reagáltak emelkedéssel. A piaci várakozások szerint a jegybank a közeljövőben további lazító intézkedésekről dönthet, ami akár ismételten érintheti a kamatot és a tartalékrátát is.
Jó hírek érkeztek a görögök háza tájáról. Az EKB 89,7 milliárd euróra mérsékelte az ELA keretét a csökkenő kereslet miatt. Ebből jól látszik, hogy a hellén bankok működése stabilizálódott, megállt a betétkiáramlás, sőt talán már visszaáramlásról is beszélhetünk. A Fitch felminősítette Görögországot, az államadósság korábbi CC hitelminősítését CCC-re javította. A lépést a harmadik mentőcsomagról való megállapodás tényével magyarázták. Eközben tegnap a spanyol parlament elfogadta a mentőcsomagot, ma pedig a németek dönthetnek, valószínűleg hasonló végeredménnyel.
A hellének már a héten megkaphatják a hitelcsomag első részletét. Ez azért is lényeges információ, mert augusztus 20-án 3,2 milliárd eurót kell a görögöknek törleszteni az EKB felé.
Nagyon úgy tűnik, hogy Görögország minden apró részletben megegyezett a hitelezőkkel. A parlament csütörtökön szavazhatja meg a megállapodást, cirka egy nappal az eurózónás pénzügyminiszteri találkozó előtt. Ezek után már csak a tagországok parlamentjeinek jóváhagyására kell várni. A fentiek fényében az augusztus 20-án esedékes, 3,5 milliárd eurós EKB visszafizetést teljesíteni tudják majd a hellének.
Egy százalék feletti mínuszokig zuhantak az amerikai tőzsdék, eddig tartott tehát a pozitív hangulat. A Dow Jones index fél éve nem látott mélyponton landolt. Az Apple részvényei is nagyot estek, mert a Jeffries 135 dollárról 130 dollárra vágta vissza a cégre vonatkozó célár előrejelzését.
Az autógyártók rossz szereplése miatt a német DAX padlóra került tegnap, 2,68% mínusszal, de a többi vezető mutató sem teljesített sokkal jobban.
A kínai jüant ismét leértékelték a dollárral szemben. A tegnapi 1,8%-os elmozdulást ma egy újabb 1,6% mértékű devalválás követte. A mai lépés abszolút meglepetésnek számított, hiszen a kínai jegybank tegnap jelezte, hogy egy egyszeri leértékelésről volt szó. A lépések egyrészt azt mutatják, hogy a kínai gazdasággal komoly problémák vannak, ha ilyen drasztikus intézkedésekkel igyekeznek javítani a gazdaság versenyképességét, másrészt felvet olyan aggályokat is, hogy devizaárfolyam háborút eredményez a kínai leértékelés. Az opciós devizapiacon hirtelen ötszörösére nőtt a volumen, és további leértékelésre spekuláló opciós pozíciókat nyitottak. Jegybanki illetékesek szerint a kínai jegybanknak interveniálnia kellett, hogy a leértékelést követően megállítsa a jüan további gyengülését, és ezzel sávon belül tartsa azt. A ma megjelent kínai makroadatok kisebb negatív meglepetést okoztak. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom 10,5%-kal bővült, míg az ipari termelés 6,0%-kal növekedett, utóbbi esetben a piac 6,6%-os bővülésre számított.
Továbbra is gyengül a forint, az euróval szemben. Tegnap a 312,7-es szinten is járt, végül 311,5-ön zárt az árfolyam.
A vártnál jobb eredményről számolt be tegnap zárás után a Magyar Telekom. A nettó eredmény 8,1%-kal nőtt, elsősorban az árbevétel javulásának köszönhetően. A vártnál nagyobb mértékben nőtt az IT és az energia szegmensek bevétele, a cég jelentős IT projekteket nyert el a II: negyedévben. A mobil üzletág bevétele a végződtetési díjak drasztikus visszaesése ellenére csak minimális mértékben csökkent, ami a készülékértékesítésnek és az adatforgalomnak köszönhető. Az EBITDA 5,2%-kal nőtt, az EBITDA marzs 32,9% volt. A működési költségek az IT és az energiaszegmenshez köthetően 4%-kal nőttek. Nőttek az amortizációs költségek is, az új frekvenciahasználati licenszek magasabb értékcsökkenése, valamint az új számlázási rendszerhez kapcsolódó szoftver aktiválása következtében. A pénzügyi eredmény is nőtt, elsősorban a származékos ügyletek valós értékelésének nyeresége és a forint euróval szembeni gyengülése következtében. Az effektív adókulcs a társasági adó és az iparűzési adó miatt 27,5% volt. A szabad cash flow -1,4 milliárd forintra romlott a GTS Magyarország akvizíciója (14,2 milliárd forint) miatt. A nettó eladósodottsági ráta 45,6% volt 2015. második negyedév végén. A menedzsment megerősítette a 2015-ös várakozásokat.
A MOL második negyedéve nagyon jól sikerült, a 179,5 milliárd forintos tisztított EBITDA meghaladja a 167,3 milliárd forintos konszenzust. Főleg a feldolgozás-kereskedelem üzletág emelkedett ki: a magas finomítói árréseknek, petrolkémiai marzsoknak és a jelentős volumenbővülésnek köszönhetően a tisztított EBITDA 127.4 milliárd forint lett, amire 2007 óta nem volt példa. A kutatás-termelés 53,5 milliárd forintos eredménye megfelelt a vártnak. Az egyetlen negatív meglepetés a rendkívül magas, közel 40 milliárd forintos vállalati nyereségadó lett: a cég Magyarországon 51%-os adót fizet. A menedzsment is 2,2 milliárd dollár éves tiszta EBITDA-t vár a csoporttól, ami mintegy 10%-kal van a piaci becslés felett.
20%-os mínuszban is járt tegnap a görög tőzsde, végül -16%-nál megállapodott, így telt az athéni kereskedés első napja. A részvények shortolása a következő napokban sem lehetséges. A bankokba a szezonnak köszönhetően folynak be az idegenforgalmi bevételek, így egyelőre nincs szükség az ELA keret megemelésére.
Pénteken kinyithat az athéni tőzsde, amennyiben addig a pénzügyminiszter szabályozza a piaci kereskedést. A külföldiek szabad kezet kapnak, míg a belföldiek bizonyos megszorítások mellett kereskedhetnek – határozott az EKB.
A tárgyalások megkezdődtek ugyan az európai hitelezők, és Görögország között, de az athéni tőzsde miniszteri döntésig zárva tart. A piaci stabilitáshoz határozatokra lenne szükség, amelyekhez bizonyosan kelleni fog az EKB segítsége is.
Tegnap jóváhagyták a Görögországnak szánt hitelcsomagot, jelképes mértékben ugyan, de megemelték az ELA keretösszegét, sőt bizonyos híresztelések szerint a bankok már hétfőn kinyithatnak, a fennmaradó tőkekorlátozások mellett. Már csak a német parlament rábólintása van hátra. Eközben Ukrajnában elfogadták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megkapják az IMF, Japán, a Világbank, és Németország hitelcsomagjait. Ez mind az OTP-nek, mind a Richternek pozitív fejlemény!
Ünnepeltek tegnap a tőzsdék, hála a hellén híreknek. Alekszisz Ciprasz úgy látszik mégis a józanész nyomvonalán halad tovább, és nem viszi csődbe országát. Persze azért mindennek ára van, így az időhúzásért cserébe az EU keményebb reformcsomagot terjesztett elő. Hogy azért ne legyen minden ennyire egyértelmű, fontos tudni, hogy a javaslatot még el kell fogadni az euró zóna országainak, és a görög parlamentnek is. Talán felesleges is írni, hogy utóbbi lesz a nehezebb ügy…
Ötven milliárd eurós privatizációs alap felállítása – „csak” ebben az egy tételben nem egyeztek meg még a felek. Az EU szabta határidő vasárnap éjfél volt, ami jött, ütött, és el is múlt. Megállapodás pedig sehol. A görögök legalább olyan komolyan veszik a dátumokat, mint amennyire a kiszabó fél. Semennyire. Most épp szerda a következő mérföldkő, de Draghi már augusztus 20-ról is beszélt, szerinte addig adhatnának fizetési haladékot a helléneknek. A bizalom hiánya, valószínűleg ez az egyetlen ok, amiért nem születik megállapodás, bár egyes kommentárok szerint ma pont kerül az ügy végére.
A tengerentúli mutatók látványos emelkedéssel fejezték be a hétzáró kereskedést. Janet Yellen kamatemelésről beszélt pénteken. Szerinte ugyan kis lépésekben, de hamarosan elindulhat a kamatemelési ciklus.
A hét végére az európai indexek is belehúztak, és jelentős pluszokban búcsúztak a forgalomtól. Ma döntenek az ELA keret sorsáról, bár egyes híresztelések szerint az EKB szerdáig kiterjeszti a likviditási keretet, hogy addig ne menjenek csődbe a görög bankok.
Júniusban a kínai export 2,8%-ot emelkedett, felülmúlva az 1,0%-os piaci várakozást. Az import pedig a vártnál jóval kevésbé esett vissza. Import tekintetében 6,1%-os volt a visszaesés, míg a piac 15,5%-os zuhanásra számított. Így a külkereskedelmi többlet a várt 56,7 milliárd dollár helyett 46,5 milliárd dollár lett.
Későbbre halasztotta a Magyarországra vonatkozó minősítését a Moody’s. A következő felülvizsgálat ősszel várható. Az NGM úgy tudja, hogy a hitelminősítő addig nem is tesz közzé véleményt, amíg a görög helyzet meg nem oldódik. Nagyot ugrott a forint, az euróval szemben pénteken. Míg hétköznap a 317,7-es szintet is súrolta az árfolyam, addig pénteken 312 alatt is járt.
Változatlanul, 89 milliárd eurón maradt a sürgősségi likviditási keret, azaz az EKB nem vállalta fel a hóhér szerepét a görögökkel szemben. Viszont ez a helyzet egyértelműen nem kielégítő a számára, így az eddigieknél magasabb diszkonton fogad csak el bizonyos eszközöket, fedezetként. Mindezek ellenére a görög bankok zárva tartását két nappal meghosszabbították.
A görögök nem fizettek az IMF-nek, így késedelembe estek. Ebben semmi meglepő nincsen, nem ez az első eset… Az EKB eközben emeli az ELA keretét, a baj majd akkor toppan be, ha ez a fedezet megszűnik. Egyes értesülések szerint amúgy, ha a hellének népszavazásra bocsájtanák a kérdést, akkor inkább a megszorításokat választanák, mert szeretik az eurót, nomeg a vele járó stabilitást. Így még bármi történhet…
