Az MNB tegnapi kamatdöntő ülésén a várakozásokkal ellentétben 15 bázisponttal 1,2%-ra csökkentette az irányadó rátát. A kamatfolyosót is arrébb tolta a monetáris tanács, amely még asszimetrikusabb és szűkebb lett, lefelé maradt az 1,25 százalékpontos szélesség, felfelé viszont 0,25 százalékpontra süllyedt. Ráadásul ma reggel Nagy Márton alelnök arról beszélt, hogy az egyhetes hiteleszköz felárát a korábbi 25 bázispontról 15 bázispontra csökkentették, illetve a jegybanknál elhelyezett túltartalékolásra eddig 0%-os kamatot fizetett a jegybank, ezt csökkentették -0,05%-ra.
Az egynapos betéti ráta -0,05%-ra, míg az egynapos hitelráta 1,45%-ra csökkent.
Ma tartja kamatdöntő ülését az MNB, ahol az irányadó rátát valószínűleg érintetlenül hagyják, ám nem-konvencionális lépések bejelentésére számítani lehet.
Kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika,, és komoly kockázatok vannak a rendszerben – ez a véleménye az S&P-nek hazánkról. A hitelminősítő tehát nem módosított Magyarország besorolásán. Egyébként kockázatként említi meg az MNB, abszolút nem hagyományos monetáris politikai eszköztárát. Sok múlhat a 2017-es költségvetésen, hiszen ha az jónak, stabilnak bizonyul, akkor akár az év második felében bekövetkezhet a várva várt felminősítés…
Az MNB nyitva hagyta a további monetáris lazításokhoz vezető ajtót, ráadásul a jegybank alelnöke a tortára habként kijelentette, hogy a negatív overnight betéti ráta sem zárható ki hazánkban. Sőt! Az alapkamat további csökkentése is benne van a pakliban, bár elsősorban a nem konvencionális lépések élveznek előnyt. És, ha még mindez nem lenne elég, idén az infláció is alacsonyabb pályát futhat be, mint ahogy eddig gondolták. A közlemény első fele nem különösebben hatotta meg a forint árfolyamát, ám a további fejlemények már beindították a befektetőket, így a hazai fizetőeszköz gyengülő pályára került az euróval szemben, és a 308-as szinten zárt.
A Fed-nél jelenleg azt vizsgálják, hogy a negatív alapkamat bevezetése, hogyan tudna segíteni a gazdaságon, ha a mostani feltételek is tovább romlanak. Janet Yellen tegnapi meghallgatásán tehát nyitva hagyta a negatív kamatláb lehetőségét
A korábbi híresztelésektől eltérően mégsem videókonferencián keresztül ülnek össze a Fed kamatdöntnökei. A szokott időben, Washingtonban találkoznak. A piac kivárással figyeli a tanácskozást, leginkább a jegyzőkönyv miatt. Érdekes lehet ugyanis, hogy a jegybank milyen kommentárt fűz az inflációs célokhoz, és a gazdaság jelenlegi helyzetéhez.
A kínai részvénypiac 13 hónapos mélypontra zuhant. A hatalmas esést a tőkekiáramlás felgyorsulásával kapcsolatos aggodalmak indikálták, miután több negatív előrejelzés is megjelent a kínai részvénypiac teljesítményét illetően.
Megérkezett a várva várt fordulat a piacokra. A végső löketet többek között Mario Draghi elvarázsoló beszéde is megadta, amellett, hogy a piacok jócskán túladottá váltak. Az EKB szinten hagyta az alapkamatot, a betéti rátát, és az eszközvásárlási programot. Ám elismerték, hogy nőttek a lefelé mutató kockázatok, így a márciusi ülésen felülvizsgálják a mostani programot. A testület tagjai arra számítanak, hogy még sokáig alacsonyan maradnak a kamatok, sőt akár csökkenhetnek is.
A mai napon sajtó – és elemzői tájékoztatót tart az MNB a monetáris eszköztárról. Az jegybank ügyvezetője szerint lefelé mutató kockázatok vannak az inflációban. A fenti kijelentés alapján akár további monetáris lazítás bejelentésével is lehet számolni, ami a forintra nézve gyengítően hathat.
Hét év után a Fed tegnap 25 bázispontos kamatemelésről döntött, így véget ért a monetáris lazítás időszaka a tengerentúlon. A jegybank elnöke Janet Yellen kihangsúlyozta, hogy a monetáris politika továbbra is támogató marad, s nem kell gyors kamatemelési ciklustól tartani. A befektetők és a piacok már beárazták ezt a forgatókönyvet, így a főbb indexek még emelkedni is tudtak a bejelentést követően.
Hét év után ma este nyolckor a Fed döntéshozók 25 bázisponttal 0,5%-ra emelhetik az alapkamatot. A kamatdöntést követően fontos lesz a Fed kormányzóknak, hogy hogy alakul a kamatpálya. Ugyanis, ha ez megemelkedne, akkor negatívan érintené a feltörekvő piacok devizáit, így a forintot is.
Az MNB egy nappal a Fed döntése előtt ülésezik. A jegybank valószínűleg érintetlenül fogja hagyni az 1,35%-os alapkamatot, ám a nem konvencionális lazító lépéseket illetően akár bejelentésekkel is számolhatunk.
Négy hónapos mélyponton a forint. A hazai fizetőeszköz árfolyama elérte a 318-as szintet. A régiós devizákkal összhangban változott a kurzus, de jól látható, hogy a gyengülés hátterében más is állhat – talán épp a jövő hétre tervezett nem konvencionális lépések bejelentésétől tart a piac.
Tegnap publikálta a Fed az októberi ülésének jegyzőkönyvét, amelyből kiderült, hogy a jegybankárok kilenc éve először járnak a legközelebb a kamatemeléshez. „A résztvevők többsége arra számít, hogy a kamatemelés feltételei teljesülnek a következő ülésig”. – Ami ugye december 15-16-án lesz esedékes, ahogy egyébként ezt már a Fed előre jelezte. Természetesen a döntés nem automatikus, amennyiben negatív adatok érkeznek úgy a bankárok is határozhatnak másképp, viszont a jegyzőkönyv szerint ehhez „váratlan sokkeseménynek” kellene történnie.
A gyorsjelentési szezon hazánkat is eléri holnap: hajnalban a Richter, míg este a Magyar Telekom publikálja negyedéves számait. A rubel zuhanórepülés szerű gyengülése miatt nem kevés veszteséget könyvelhet el a Richter, és a Telekomnál is csökkenésre lehet számítani a megemelkedő amortizáció miatt.
Pénteken nemzeti ünnepünk miatt lemaradtunk a világ piacainak rally-járól. A száguldás Mario Draghinak volt köszönhető, aki az EKB ülésen ugyan túl sok konkrétummal most sem szolgált, mégis a megszokottnál bőbeszédűbb volt. Egyrészt megígérte, hogy decemberben felülvizsgálják az eszközvásárlási program keretösszegét, másrészt elárulta, hogy a kamatdöntő ülésen felmerült a betéti ráta további csökkentése.
Ma Opec találkozó lesz Bécsben, a nem OPEC tagállamok képviselőivel. A kőolaj árfolyamának stabilizálása lesz a téma, de az OPEC vezetők előre tisztázták, hogy semmilyen a kitermelésüket negatív értelemben érintő ötletre nem vevőek. A cél ugyanis a piaci részesedés visszaszerzése. A tárgyalásra az azeriek, és a norvégok részvétele nélkül kerül sor.
A jegybank tegnapi bejelentése szerint megváltozik az egynapos (overnight, O/N) kamatfolyosó, ugyanis 25 bázisponttal lejjebb tolódik. Ennek megfelelően a jegybanki O/N betétre fizetett kamat 0,1%-ra, miközben az O/N hitelre fizetett kamat 2,1%-ra csökkent. Ezzel összhangban a kéthetes betétek kamatának elméleti alja is 0,1%-ra csökkent (0,35%-ról). A lépést így további lazító intézkedésként lehet értelmezni. Továbbá a döntés az önfinanszírozási programot is támogatja, és a bankokat ösztönzi az ebben való aktív részvételre. A közleményben kiemeli a jegybank, hogy amennyiben az alkalmazkodás nem lesz megfelelő, készek további lépéseket tenni. Ezekkel párhuzamosan a Monetáris Tanács a hetente meghirdetett, likviditásnyújtó fedezett hiteleszközeinek feltételrendszerét is módosította. A jelenlegi kéthetes futamidejű hitelt egyhetes futamidejű fedezett hitel váltja fel, melynek kamata alapkamat (1,35%) + 25 bázispontra csökken. Mindeközben a hat hónapos futamidejű hitel helyett a Nemzeti Bank három hónapos futamidejű fedezett hitelt vezet be. Nagy Márton, az MNB alelnöke emellett azt is megjegyezte, hogy a kötelező tartalékrendszer átdolgozásán is gondolkodnak, mely közeledhet az EKB gyakorlatához (ott egy ráta van, nem kettő).
A világ tőzsdéire rányomta negatív bélyegét a tovább dagadó Volkswagen botrány. Az autógyártó közleménye szerint ugyanis összesen 11 millió autót szereltek azzal a dízelmotorral, ami megbukott az amerikai vizsgálatokon, igaz a többségénél nem okoz problémákat a szoftver. A vállalat a várt költségek miatt 6,5 milliárd euró (7,3 milliárd dollár) céltartalék képzéséről döntött, ami miatt felül kell vizsgálniuk a 2015-ös eredményvárakozásokat is. A most megképzett céltartalék azonban eltörpül a potenciális teljes költségekhez képest, hiszen csak az USA-ban 18 milliárd dolláros bírságot is kiszabhatnak a cégcsoportra.
A görög parlament ma este, míg az eurózónás pénzügyminiszterek pénteken bólinthatnak rá a megállapodásra. A Bild értesülései szerint, azonban Angela Merkelnek lennének kérdései, főleg a privatizációval, és az adósság fenntarthatósággal kapcsolatos témákban. Németország áthidaló hitellel oldaná meg a kérdést, ezzel időt nyerve a részletek aprólékosabb kidolgozására, míg Görögország gyorsan szeretne pontot tenni a „dráma” végére.
