A küszöbön toporog a görög megállapodás. A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint minden rendben, már csak apró simítások vannak hátra. Igaz, ilyen nüansznyi dolgokon már ment a huza-vona régebben is, de most mind a két fél nagyon eltökéltnek látszik.
Vajon alámegy a magyar alapkamat a lengyel 1,5%-nak? Ezt találgatják az elemzők, a tegnapi kamatvágó MNB döntés után, tehát a konszenzus még egy júniusi, 15 bázispontos csökkentéssel számol. A görög CDS eközben továbbra is 22%-on strázsál, a hellén ügy pedig folyik tovább: most a júniusi tartozás „összecsomagolásáról” szólnak a hírek, amit a kormány csak június végén, egyben fizetne ki. A javaslat állítólag az IMF-től származik.
2%-ra, azaz történelmi mélypontra vágta az alapkamatot az ausztrál jegybank. A jegybank elnöke elmondta, hogy az inflációs pálya lehetővé tette a kamatvágást, és azt, hogy ezzel is támogassák az erősödő fogyasztói keresletet.
Nem túlságosan bizalomgerjesztő Németország ZEW indexe, amelynek a jelenre vonatkozó komponense az egekbe szökött, míg a jövőt illető összetevő a várakozások alatt maradt. Elemzők szerint ez nem kifejezetten jó jel, ami a folytatást illeti.
93%-ra nőtt annak az esélye, hogy öt éven belül csődbe megy Görögország. A helléneknek több milliárd eurót kellene előteremteniük, záros határidőn belül. Az önkormányzatoknak minden felesleges pénzt be kell utalniuk a nemzeti bankhoz, hogy az állam fizetni tudja kötelezettségeit.
Az MNB tegnap a vártnál kisebb mértékben, 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ráadásul az inflációs célon is puhított. Ez azt jelenti, hogy a jövőben akkor sem kell újra megvágnia a kamatot, hogyha csak 2%-os lesz, miközben 3% a cél. Több sem kellett a forintnak, hét éves trendvonalat tört át tegnap!
Továbbra sincs előrelépés a görögök ügyében, legalábbis a tegnapi Merkel-Ciprasz találkozó nem hozott új fordulatot. Így marad a nemzetközi feszültség, és a kivárás.
30%-ra emelte az ukrán jegybank az alapkamatot, a döntés a márciusi esetleges újabb IMF mentőcsomagot érintő döntést támogathatja. Eközben a negyedik legnagyobb ukrán pénzintézet, a Delta Bank fizetésképtelenné vált.
Négy hónappal meghosszabbítják a görög hitelcsomagot – ezt szavazták meg pénteken nagy arányban a németek. Ciprasz azt nyilatkozta, hogy mindent meg fognak tenni, hogy teljesíteni tudják a feltételeket. Látszólag tehát nagy az egyetértés, az összhang. A börzéket egyelőre nem kötik le a hellén események, inkább a kínai alapkamat 25 bázispontos csökkenésének örültek a befektetők.
Az MNB továbbra is egyre lazább monetáris politikáról kommunikál, azaz a kamatcsökkentés itt áll a küszöbön, erre csak ráerősített a jegybank elnökének, és a monetáris tanács egyik tagjának nyilatkozata, habként pedig megérkeztek a monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatójának szavai.
A görög pénzügyminiszter bizakodó nyilatkozata után (nemsokára megállapodás születhet, a befektetők vesztesége nélkül) a DAX index csúcsig szárnyalt. Ezzel párhuzamosan a kőolaj ára is emelkedni tudott, ami rántotta magával az amerikai tőzsdéket is. Az energetikai szektorok felértékelődve lőttek ki, az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a távközlési cégek is rallyztak, és a pénzügyi szektor sem maradt le a felfelé ívelésben.
Az orosz jegybank meghökkentette a befektetőket, az alapkamatot 15%-ra csökkentette. A lépés hatására gyengülni kezdett a rubel, majd rendeződött a deviza árfolyama. A hírre adni kezdték az OTP, és a Richter papírjait. Eközben Görögországgal továbbra sincs rendben minden. Az első EU-s megbeszélés igaz barátira sikerült, de kiderült, hogy a hellének nem kérnek a mentőcsomagokból. Jó kérdés, hogy akkor vajon miből akarják visszafizetni a tetemes mértékű hitelüket? – Vélhetően erre a kérdésre még ők sem tudják a választ…
Szabad a pálya, jöhetnek az államkötvények! Így határoztak tegnap az Európai Bíróság jogászai. Ez azt jelenti, hogy akár már január 22-én a görög választásokat megelőzően születhet döntés az „európai KE”-t illetően. Bár az is igaz, hogy a bírák döntése az elkövetkezendő hónapokra datálható, ráadásul valószínűleg megengedő, és nem kötelező érvényű lesz, egyszóval a „színjáték” hatása így is – úgy is limitált.
Nem volt nagy a lelkesedés az EKB refinanszírozási programja iránt. A bankok mindössze 130 milliárd euró forrást igényeltek, a várt 170-200 milliárd euró helyett. Ez azt jelenti, hogy az európai bankok hitelezési aktivitása továbbra is gyenge, ami nem jó hír a gazdaság számára.
A Fed kétnapos kamatdöntő ülésének végeredményére figyel a világ. A tőzsdék alapvetően optimisták, a QE3 kivezetésére, és enyhe monetáris politikára számítanak.
Eladói nyomás nehezedett az egész világra, ami a tegnapi napot illeti. Egyelőre a hangulat változatlanul negatív, bár némi kíváncsiság is érzékelhető a szférában, hiszen a kereskedés zárását követően a facebook is felfedi negyedéves számait.
2,1% maradt az alapkamat, nagyot erősödött a forint valamint Varga Mihály bejelentése szerint öt százalékponttal csökkentené a kormány a költségvetési kiadásokat – egyszóval eseménydús napot zártunk tegnap.
