tőzsde

A hétvégi Törökországi események, azaz a hadsereg puccskísérlete nem hat nyugtatóan a piacokra. A harcokban sokan megsérültek és meghaltak ráadásul a „megtorlásra” is nagy esély van, miután a török miniszterelnök utalt a halálbüntetés visszaállítására. Az európai országok vezetői közül sokan tartanak attól, hogy a helyzet jelentősen megnöveli a terrorfenyegetettséget a térségben.

A Volkswagen-nek nem sikerült megállapodnia az amerikai hatóságokkal a dízelautók javításáról. Jó hír, azonban, hogy a kedvező folyamatokat látva a bíró április 21-ig meghosszabbította a határidőt. A cégcsoport összesen 800000 gépkocsit hív vissza a pedálok meghibásodásának lehetősége miatt.

A csalódásé volt a főszerep a piacokon. Mario Draghi ugyanis a vártnál kevesebbet jelentett be. Az első hangulatrontó bejelentés az volt, hogy nem a hatvan milliárd eurós programot érintik a változások, hanem a kötvényvásárlási programot tolják ki fél évvel, amin ráadásul még később pluszban is módosíthatnak, amennyiben a 2%-os infláció elérhetetlennek tűnik. A keserű pirula csak ezek után érkezett, hiszen Janet Yellen újra utalt, s ki is állt a fenyegetően közeledő decemberi kamatemelés mellett.

A kereskedők nagy reménységekkel néznek szembe a mai nappal, hiszen ma van a „Black Friday”. 99,8 millió vásárlót várnak a tengerentúlra – a piaci konszenzus szerint, ami azt jelenti, hogy minden harmadik ember vesz valamit.

A várakozásoknak megfelelően Vassziliki Tanu lett Görögország ideiglenes miniszterelnöke. Az új választások esetén egyre nehezebben áll össze a fejekben egy koalíciós kormány, mivel Ciprasz kijelentette, hogy a Sziriza nem működik együtt a konzervatív Új Demokráciával vagy a Pánhellén Szocialista Mozgalommal sem. Az eurózóna tagságot támogató To Potami balközép párttal való egyezkedés pedig fel sem merülhetett.

A kínai jegybank tegnap huszonöt bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Így az egy éves hitelkamat 4,6%, míg a betéti ráta 1,75% lett. Ezzel párhuzamosan a kötelező tartalékrátát is csökkentették ötven bázisponttal. A tartalékráta csökkentését széles körben várta a piac, viszont a kamatvágás valamennyire váratlannak számított. November óta ez volt a jegybank ötödik kamatvágása. A bejelentésre elsősorban a bankpapírok reagáltak emelkedéssel. A piaci várakozások szerint a jegybank a közeljövőben további lazító intézkedésekről dönthet, ami akár ismételten érintheti a kamatot és a tartalékrátát is.

150 milliárd jüannal növelte a banki likviditást a kínai jegybank, hét napos repo eszköz segítségével. A likviditásbővítés lehetett a beharangozott újabb mentőcsomag első része. A piaci várakozások szerint hamarosan ennél is többet tehet majd a jegybank, ötven bázisponttal vághatja a kereskedelmi bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát.

Nagyon úgy tűnik, hogy Görögország minden apró részletben megegyezett a hitelezőkkel. A parlament csütörtökön szavazhatja meg a megállapodást, cirka egy nappal az eurózónás pénzügyminiszteri találkozó előtt. Ezek után már csak a tagországok parlamentjeinek jóváhagyására kell várni. A fentiek fényében az augusztus 20-án esedékes, 3,5 milliárd eurós EKB visszafizetést teljesíteni tudják majd a hellének.Egy százalék feletti mínuszokig zuhantak az amerikai tőzsdék, eddig tartott tehát a pozitív hangulat. A Dow Jones index fél éve nem látott mélyponton landolt. Az Apple részvényei is nagyot estek, mert a Jeffries 135 dollárról 130 dollárra vágta vissza a cégre vonatkozó célár előrejelzését.Az autógyártók rossz szereplése miatt a német DAX padlóra került tegnap, 2,68% mínusszal, de a többi vezető mutató sem teljesített sokkal jobban.A kínai jüant ismét leértékelték a dollárral szemben. A tegnapi 1,8%-os elmozdulást ma egy újabb 1,6% mértékű devalválás követte. A mai lépés abszolút meglepetésnek számított, hiszen a kínai jegybank tegnap jelezte, hogy egy egyszeri leértékelésről volt szó. A lépések egyrészt azt mutatják, hogy a kínai gazdasággal komoly problémák vannak, ha ilyen drasztikus intézkedésekkel igyekeznek javítani a gazdaság versenyképességét, másrészt felvet olyan aggályokat is, hogy devizaárfolyam háborút eredményez a kínai leértékelés. Az opciós devizapiacon hirtelen ötszörösére nőtt a volumen, és további leértékelésre spekuláló opciós pozíciókat nyitottak. Jegybanki illetékesek szerint a kínai jegybanknak interveniálnia kellett, hogy a leértékelést követően megállítsa a jüan további gyengülését, és ezzel sávon belül tartsa azt. A ma megjelent kínai makroadatok kisebb negatív meglepetést okoztak. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom 10,5%-kal bővült, míg az ipari termelés 6,0%-kal növekedett, utóbbi esetben a piac 6,6%-os bővülésre számított.Továbbra is gyengül a forint, az euróval szemben. Tegnap a 312,7-es szinten is járt, végül 311,5-ön zárt az árfolyam.

A görögök szerint már holnap megállapodhatnak a hitelezőkkel a harmadik mentőcsomagról, aminek valóban itt az ideje, hiszen igencsak közeleg az augusztus 20, amikor fizetnie kell a helléneknek.

20%-os mínuszban is járt tegnap a görög tőzsde, végül -16%-nál megállapodott, így telt az athéni kereskedés első napja. A részvények shortolása a következő napokban sem lehetséges. A bankokba a szezonnak köszönhetően folynak be az idegenforgalmi bevételek, így egyelőre nincs szükség az ELA keret megemelésére.

Ma kinyit az athéni tőzsde. Az USA-ban kereskedett ETF-ek alapján 17 százalékos zuhanás várható, de valószínűleg ez csak az induló érték lesz. A szabályozói környezet úgy változott, hogy heves mozgások esetén sokkal könnyebb felfüggeszteni az egyedi részvényekkel a kereskedést, és a belföldi szereplőkre is vonatkoznak megszorítások.

Pénteken kinyithat az athéni tőzsde, amennyiben addig a pénzügyminiszter szabályozza a piaci kereskedést. A külföldiek szabad kezet kapnak, míg a belföldiek bizonyos megszorítások mellett kereskedhetnek – határozott az EKB.

A Buda Cash, és a Quaestor botrányától hangos az ország, már hetek óta. A kár jelentős. Évekre visszavetheti a befektetési kultúrát a csalás, amely tízezreket érintett. Nem csak multimilliomosok vesztették el a pénzüket. Rengeteg kisbefektető bukta el a nagy nehézségek árán összekuporgatott kis vagyonát. De miért futunk bele újra, és újra ugyanazokba a csapdákba? Mire kell odafigyelnünk, ha pénzügyeink biztonságáról van szó?

Fél évre sem hajlandóak követni a szigort a hellének, azaz továbbra sem született egyezség a felek között. Ezt a fajta rugalmatlanságot a piacok nem szeretik, az athéni tőzsde hatalmasat siklott lefele a hírek hatására.

Hamarosan elérkezünk karácsony ünnepéhez, és pillanatok múlva a 2014-es esztendőt is lezárjuk. Azért, hogy senki ne kapkodja idegesen a fejét, hogy „miért nincs árfolyam-mozgás”, lentebb közöljük a következő két hét tőzsdei nyitva tartását.

A folyamat, míg az emberek többsége megérti, és elfogadja a befektetés szükségességét hosszú, és göröngyös. S az elhatározás finisében jön az egyik legérdekesebb kérdés: bróker, vagy online tőzsde?

Az orosz-ukrán konfliktus tovább gyűrűzik. Tűzszünetről szóltak tegnap a híradások, végül kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről. Vlagyimir Putyin orosz elnök hét pontban foglalta össze békefeltételeit. Eközben Amerika lépett, Nyugat-Ukrajnában hadgyakorlaton vesz részt. Az Európai Bizottság sem tétlenkedik, érkeznek az újabb szankciók.

„Zene füleimnek” – ezt egyaránt elmondhatják a brókerek, és a befektetők is, ha a hozam szót meghallják.

Látszólag csak pár karakternyi eltérés mutatkozik a két kifejezés között, valójában azonban nagy a jelentésbeli különbség.

A Budapesti Értékpapírtőzsde (röviden BÉT) 1990-ben alakult, és azóta is Magyarország egyetlen értékpapírtőzsdéje.