Varjú Péter az Erste Befektetési Zrt. igazgató helyettese pénteken a Millás reggeli című rádióműsorban adott interjút, amelyben a fenti kérdést járta körül.
„Az online kötések előretörése megakadni látszik, és újra a brókerek kerülnek előtérbe.” – emelte ki a beszélgetés elején a pénzügyi szakember.
A pénzügyi tanácsadó az ügyfél keze, szeme, olyan szerep ez, amely a bizalmon, és a szakmaiságon alapszik. Átvitt értelemben a bróker „hozzáadott érték”, hiszen az ügyfél helyett gyors reakciókra, kötésekre van lehetősége, amit pl. neten keresztül csak okostelefonra ragadt szemekkel lehetne esetleg kivitelezni.
Nagy általánosságban kijelenthető, hogy attól még, hogy valaki rendelkezik megtakarítással, nem biztos, hogy tudja, hogy miből, mennyit vegyen, s hogy ő maga is mire alkalmas, mekkora a kockázattűrő képessége stb. A tanácsadó feladata „térképet” készíteni, és az alapján elindítani az ügyfelet a befektetések útján.
Sokan jó kifogásként említik a költséghatékonyságot, azaz, hogy az online kereskedés olcsóbb, mint a brókerrel való kapcsolattartás.
A gyakorlott, tapasztalt traderek számára vonzó lehet az alacsony költség, de épp, a szakmához értő emberek nem mennek bele magas tőkeáttételű ügyletekbe.
A kilencvenes évek arany korszakában mindenkinek volt brókere. Kávézókba jártak, beszélgettek, és a nyereségek sem maradtak el. A 2000-es évek, azonban megmutatták a tőzsde méregfogát is, az emberek a bőrükön tapasztalták a veszteséget, amire csak rásegített az orosz, majd az ázsiai válság. A befektetők egyre kevesebben lettek, csak az igazán kitartó, „vérbeliek” maradtak.
A mai világban, amikor a kockázatmentes hozam eltűnt, a brókerekről elitista elképzelés él a köztudatban. „Csak a nagymenőknek, a dúsgazdagoknak van”. Ez a negatív imidzs egyszerűen csak egy sztereotípia. Egy pénzügyi tanácsadó számára a legapróbb ügyfél is ügyfél.
Amikor valaki befektetésre adja a fejét pár dolgot érdemes végiggondolnia:
-
Van-e olyan költségstruktúra, amelyet be tud vállalni?
-
Mit akar elérni: magas hozamot. És ha igen: megéri-e a kockázatot, a ráfordított időt, energiát. Esetleg érdemesebb-e közepes hozammal egy nyugodtabb, és még pénzügyileg is kifizetődő üzletbe belevágni?
Ezen szempontok alapján kijön egy „szám”, amellyel a bróker foglalkozik: kockázati profilt kell megalkotnia, és az életcélokat feltérképeznie.
Akinek kevesebb a megtakarítása annak jó döntés lehet a befektetési alapok világa, amely egy tanácsadó számára csak kis munkát igényel, így a plusz költségek sem gyarapodnak, egyszóval mindenki jól jár. Mégis az utat a bróker tapossa ki, tálcán nyújtva a lehetőségeket.
A befektetők habitusa a legfontosabb szempont. Portfóliót 4-5 millió forinttól érdemes építeni. A devizapiac 2 millió forinttól nyitott kapukkal várja a „jelentkezőket”.
Az aktuális piaci ár egy egyensúlyi ár, ami annyit jelent, hogy éppen ugyanannyian gondolják, hogy emelkedni fog, mint ahányan a csökkenésre spekulálnak. A lényeg a változásokra adott reakció.
A bróker feladata, hogy pályán tartsa az ügyfelet, s gyarapítsa annak vagyonát. Ehhez kell egy futamidő. Értékelni kell az adott időszakot közösen, hogy a mindenki számára legkényelmesebb, legkedvezőbb irányt válasszuk.
A kockázatkezelés, és a pozícionálás két kulcsfontosságú eleme a tőzsdézésnek. A mai emberek kicsit nehezen értik, hogy mi az a jó széria, pedig csak annyiról van szó, hogy többet nyerünk, mint amennyit bukunk. Utóbbi kezelése nagyon nehezen megy a kezdőknek. Reménykednek, elvesztik a kontrollt, és beleülnek a veszteségbe, ahelyett, hogy kiszállnának. Ezt nevezzük szürke zónának, s itt lép be a képbe a pénzügyi tanácsadó, aki segít a helyzetet jól kezelni, s nem engedi az ügyfelet a pánikig eljutni, aminek mindig óriási bukás a vége.
A bróker-ügyfél kapcsolat alapja a bizalom. Beszélgetésekkel, folyamatos kapcsolattartással, és „személyre szabással” jár együtt. A tanácsadó igyekszik levenni a terheket ügyfele válláról, figyeli a piaci eseményeket, így gyors reakciókra, kötésekre képes, ezzel a nem várt lehetőségeket is kihasználva.