A konszenzust jóval felülmúló eredménnyel rukkolt elő ma hajnalban az OTP. A várakozások 61,5 milliárd forintnyi nettó eredménnyel kalkuláltak, ezzel szemben 72 milliárdot publikált a cég a gyorsjelentésben. Ez két dolognak is köszönhető. Egyrészt a céltartalékoláson 8 milliárd forintot „spórolt” meg a vállalat, míg a Visa tulajdonrész értékesítés során is 4 milliárddal több futott be. Lényeges adat, hogy a nettó kamat marzs, és a hitelállomány stabilizálódni látszik, a kockázati költségek csökkentek, bónuszként mind az orosz, mind az ukrán, sőt a bolgár operáció is jól teljesít. A kintlévőségek aránya tehát csökkent, a lefedettség nőtt.
Ma hajnalban megérkeztek az OTP első negyedéves szerencseszámai. Az eredmény a konszenzusnak megfelelően jól alakult. A nettó, és az operatív soron minimálisan jobban is teljesített a cég a várakozásokhoz képest. Két nagyobb eltérés van a konszenzushoz képest, bár ezek gyakorlatilag kioltják egymást: egyik oldalról az alacsonyabb céltartalékolás, másik oldalról pedig a magasabb vállalati adó. A leánycégek egyértelműen nyereségesek.
Az amerikai jegybankárokon csüng a világ szeme. Ma a Fed ülésezik, s bár kamatemelés biztosan nem várható, annál nagyobb érdeklődés övezi a jegybankárok kamatvárakozásait tükröző jelentést. Decemberben négy kamatemelést jósoltak a bankárok, ami mai szemmel nézve mindenképp komolytalan, bár az is igaz, hogy két lehetséges emeléssel nagyon beszűkülne a Fed mozgástere. Hogy a kompromisszumos három emelés realizálódik-e kiderül a mai találkozó után.
Alapvetően jó eredményeket publikált ma hajnalban az OTP. A bevételsorok adatai ugyan elmaradtak a várakozásoktól, valamint a nettó kamatmarzs csökkent. Az idei esztendőben a „leányok” nagy valószínűség szerint nem fognak veszteséget termelni, ezen kívül további leírások sem várhatóak. A kétes eredetű kintlévőségek száma is lecsökkent, szóval az látszik, hogy a helyzet normalizálódott. A fedezettség 93,4%-os, így a céltartalékolás drasztikusan csökkenni fog, ami komolyan meglendítheti az eredményt a 2016-os esztendőben.
A Fed Bézs könyve szerint Amerika gazdasága a legtöbb körzetben tovább javult, a munkaerőpiac helyzete is kielégítő, de a bérek emelkedése nagy szóródást mutat. A tizenkettő körzetből hétben tapasztaltak mérsékelt vagy enyhe gazdasági növekedést. Többségében javult a lakossági fogyasztás, illetve növekedett a hitelkereslet. A szezonalitásnak köszönhetően New York és Kansas City kivételével az építőipar is élénkült, főleg a többlakásos házak építése indult be erőteljesen. A következő jegybanki ülésre március 15-16-án kerül sor.
Itthon jó hírrel örvendeztette meg a gazdasági miniszter az OTP tulajdonosokat. A 45 százalékos plafon bevezetésével a jövő évi bankadóra, az OTP-re eső adó mértéke nem 18 Mrd forintra, hanem 13 Mrd forintra csökkenhet.
Ma hajnalban megérkeztek az OTP számai. Meglepetésnek tekinthető a román akció, amely prudens céltartalékolással 25,5 milliárdos költséget hozott a devizahitelek átváltásán. Ez abban az esetben reális, ha mindenki él az OTP által felkínált lehetőséggel. Hazánkban ezzel lezárult a devizahitel probléma korszaka. Sőt, az első negyedévben az NPL állományból kikerült 29 milliárd forintnyi nem fizető adós is visszakerült, egy projekt hitellel egyetemben. Ennek köszönhetően itthon újra emelkedett az NPL ráta 13,8 százalékra, de ha az egyszeri tételektől eltekintünk, akkor csökkenő pályát láthatunk a kétes kintlévőségek képződésében. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy itthon 3,7 százalék körül stabilizálódik a kamatmarzs.
A tegnapi kínai vásárlási lázat kihasználva 14,3 milliárd dolláros árbevételt ért el az Alibaba, ami magasan felülmúlja a tavalyi, 9 milliárd körüli árbevételét. Az Alibaba számai alapján kimondottan erős volt a kereslet a gazdasági növekedési aggodalmak ellenére is.
Az OTP tartotta lázban tegnap a befektetőket. Az állam által eladásra kínált 14,092 millió darab részvény aukciója sikerrel zárult, az átlagárfolyam 5322 forint lett. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tájékoztatása szerint közel kétszeres volt a túljegyzés. Egyébként 4642 forinton voltak nyilvántartva az eladásra kínált részvények, így közel 10 milliárd forinttal többért sikerült az OTP papírjait értékesíteni.
14,09 millió darab, piaci árfolyamon közel nyolcvan milliárd forintnyi OTP részvényt értékesítenek ma – ez a hír tartja lázban a befektetőket. A részvény darabszáma gyakorlatilag megegyezik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő csomagjával, így valószínűsíthető, hogy az állam adja el OTP részesedését.
Csütörtökön lemondott tisztségéről Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Ezek után az előrehozott választások időpontját találgatják a piacok. Valószínű, hogy szeptember 20-án fogják megtartani a megbeszélést, hiszen a görög választási feltételek szerint az elnök a többi parlamenti párttal tárgyal arról képesek-e együtt dolgozni, kormányt alakítani. Hab a tortán, hogy Ciprasz pártja a sziriza kétfele szakadt, a kilépő 25 politikus pedig egy új pártot szeretne alapítani.
Úgy tűnik, hogy a görög dráma néhány újrarendezés, és visszatapsolás után végleg leköszön a színről. Elfogadták ugyanis a mentőcsomagot, mind a görög parlamentben, mind az eurózónás pénzügyminiszterek találkozóján. Pár ország ratifikációja után életbe is léphet a három éves terv. Egyedül talán a finn parlamenten lesz nehéz „keresztülverekedni”, hiszen alapvetően szkeptikusak a helléneket illetően, ráadásul a gazdaságuk a második negyedévben erősen hanyatlott.
Az OTP a várakozásokat felülmúló eredmény tett közzé ma hajnalban. Az adózott eredmény a konszenzusban szereplő 32 milliárd forint helyett 38 milliárd lett. A nettó kamatbevételek alul, míg a díj- és jutalék bevételek felülmúlták a várakozást, így a bevétel összességében a konszenzusnak megfelelően alakult.
A görög parlament ma este, míg az eurózónás pénzügyminiszterek pénteken bólinthatnak rá a megállapodásra. A Bild értesülései szerint, azonban Angela Merkelnek lennének kérdései, főleg a privatizációval, és az adósság fenntarthatósággal kapcsolatos témákban. Németország áthidaló hitellel oldaná meg a kérdést, ezzel időt nyerve a részletek aprólékosabb kidolgozására, míg Görögország gyorsan szeretne pontot tenni a „dráma” végére.
Juncker, és Ciprasz találkoztak, beszélgettek, de megegyezés továbbra sem született. Mindketten jelezték, hogy értik a másik álláspontját. Ez, azonban kevés a „boldogsághoz”. Arra a kérdésre, miszerint holnap ki tudja-e fizetni Görögország a soron következő IMF részletet, Ciprasz mosolyogva válaszolt: eddig is megoldották, most sem lesz ez másképp. Így továbbra sincs előrelépés.
Továbbra is a görögök körüli huza-vona szolgáltatja a témát a piacoknak. A hétvégén sem sikerült megegyezni a hitelezőkkel. A kommunikáció a szokásos forgatókönyv szerint alakul: a hellének szerint közelednek, nemsokára itt a megegyezés, míg az EU, és az IMF egészen más szemmel, borúsabban látja a történteket. Mindenesetre nagyon közeledik a pénteki határidő, így előbb-utóbb megállapodásra kell jutniuk.
Christine Lagarde szerint előfordulhat, hogy Görögország végül kilép az eurózónából. A kemény nyilatkozat hatására sem változott a hellén CDS felár. Az igazság pillanatáig már nem kell sokat várni, június 5-én lesz esedékes a következő IMF törlesztőrészlet befizetése…
A görög pénzügyminiszter szerint nemes egyszerűséggel, akár később is kifizethetnék a tartozásukat, azaz folytatódik az ötletelés, már ami az időhúzást illeti. Eközben a németeknek egyre kevésbé tetszik, hogy az EKB kitettsége csak nő, az ELA-n keresztül. Érdekes, a piac továbbra sem aggódik túlságosan, Görögország CDS felára 22,5% környékén mozog.
A görög GDP tovább csökken, miközben folytatódik az alkudozás. Egyes hírforrások szerint jelenleg 3 milliárd eurós elsődleges egyenleg az uniós javaslat. Az EKB eközben járja a maga útját, és emeli a készenléti keretet (ELA) a görög jegybank felé. Így már 80 milliárd eurónál jár.
Eladta az OTP Oroszországban, a mintegy 17 milliárd rubel értékű nem teljesítő hitelállományának nagy részét. A hír ugyan pozitív, de nagyobb hatással nem volt a befektetőkre.
