DLS Tanácsadó

Ez várna ránk államcsőd esetén 2012.01.27.

Bár az utóbbi időben örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.

Az államcsőd jelenségével időről időre találkozhatunk a világban, néha a gazdaságpolitikusok tudatos döntésének, de még gyakrabban a külső és belső sokkhatások és kormányzati hibák eredményeként. Elsőre akár még csábítónak is tűnhet az államadósság hatalmas terheitől való megszabadulás, ám a tapasztalatok mást mutatnak. A közgazdaságtan szerint több oka is van annak, hogy az államcsőd jelentős veszteségeket okoz a gazdaságban. A hazai szereplők ez esetben kiszorulnak a nemzetközi tőkepiacról, emelkedik a hitelfelvétel költsége, illetve visszaesik a külkereskedelem. Ezeken túl különböző hatásmechanizmusokon keresztül az államcsőd gyakran vezet árfolyamválsághoz és bankkrízishez is, ami tovább növeli a válság költségeit. Ezeknek a hatásoknak a szétválasztása és mérése módszertanilag kényes kérdés, ám több olyan munka született az elmúlt években, amelyek (száznál is jóval több csődesemény tanulmányozásával) közvetlenül a gazdasági teljesítőképességre, a GDP-re gyakorolt hatást értékelik.

A csőd költségei

Egy egészen friss, két hónapja megjelent tanulmány (D. Furceri - A. Zdzienicka: How Costly Are Debt Crises?) például 1970 és 2008 között 154 ország csődeseményeit vizsgálja. Az eredmények szerint rövid távon a válságon áteső országokban átlagosan 6 százalékos visszaesés következik be a növekedési ütemben, közép távon pedig 10 százalékos lehet az elmaradás a válság nélküli növekedési pályától.

Ez várna ránk államcsőd esetén


Az államcsőd hatásainak értékelésekor persze sok nehézséggel találkozhatunk, például azzal, hogy a növekedés és a csődesemény közötti ok-okozati összefüggés részben fordított is lehet, vagyis a növekedési potenciál visszaesése okoz fizetésképtelenséget. Éppen ezért hasznos a csőd egyes költségeit elkülönítve is vizsgálni. Egy szintén tavalyi tanulmány (G. Gelos - R. Sahay - G. Sandleris: Sovereign Borrowing by Developing Countries: What Determines Market Access?) úgy találta, hogy a csőd miatti kiszorulás a tőkepiacokról négy évig is eltarthat. Más kutatások szerint ez a hossz a 90-es évekig folyamatosan rövidült, de még akkor is 2,5 év volt.

A hitelfelvétel költsége egy másik klasszikus tanulmány szerint a feltörekvő régióban 400 bázisponttal emelkedhet az adósságválság idején. (E. Borensztein - U. Panizza,: The Costs of Sovereign Default) A külkereskedelmi csatornát a szakértők többnyire nem tartják erősnek, a legtöbben úgy gondolják, hogy az árupiacokról való kiszorulás néhány hónapig tarthat csupán. Ezzel együtt elmondható, hogy az elemzések többsége nem csupán a GDP-re gyakorolt hatásban, hanem egyes költségelemek tekintetében is egyértelmű és jelentős negatív következményeket mutat ki az államcsőd esetében.

Néhány enyhítő és sok súlyosbító tényező

Érdemes megjegyezni, hogy korábbi tanulmányok még kisebb hatást tulajdonítottak az államcsődnek, és azt az időt is rövidebbre tették, amíg a csőd hatásai tartanak. Egyes kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy már a magas államadósságnak is van reálgazdasági költsége, és innentől számolva a csődesemény ára már nem jelentősen nagyobb. A széles szakirodalomban találhatunk még néhány olyan (meglehetősen bizonytalan) modellbecslést is, melyek az államcsődnek önmagában nem tulajdonítanak költséget. Még itt is nagyot fordul azonban a helyzet, ha az államcsődöt nem önmagában vizsgáljuk. A közvetlen költségek mellett ugyanis van két további tényező, amelyek az állami fizetésképtelenség árát növelik. Az egyik, hogy az államcsőd a megfigyelt esetek csak nagyon kis részében (mintegy 10%-ában) jár egyedül. De Paoli és Saporta 2009-es tanulmányában például 43 megfigyelt esetből csak 5 olyat talált, ahol az államcsőd önmagában is meg tudott állni. Sokkal jellemzőbb, hogy bank- és/vagy árfolyamválsággal kapcsolódik össze, ami a költségeket jelentősen emelheti. A fertőzési csatornákról korábban már írtunk, itt csak egy szemléletes ábrát közünk újra:
Ez várna ránk államcsőd esetén
Klikk a képre!



A bankválság és az árfolyamkrízis "csatlakozása" egy ország bajaihoz már mély, elhúzódó recessziót is eredményezhet. Egy tripla válság az előbb említett tanulmány egy szélsőséges becslésében 20 százalékos visszaesést okoz a potenciális GDP-ben, de a másik véglet is még 10 százalék feletti zsugorodást jelent. Vagyis egy államcsőd ha önmagában nem is feltétlenül drága (különösen, mert a nemfizetésből fiskális hasznok is származhatnának), csak nagyon ritkán lehet elkerülni, hogy egyéb válságok kialakulásával összességében ne legyenek a gazdasági hatások igen súlyosak. A fentiekkel összecsengő eredményre jut a Journal of Economic Literature folyóiratban 2009-ben megjelent tanulmány (Panizza, Sturzenegger, Zettelmeyer: Sovereign Debt and Default ), ahol az államcsőd költségeit - szinte függetlenül attól, hogy a csőd váratlanul vagy előre látható módon következett-e be - évente a GDP 1 százalékára becsülték.

Az államcsődöknek nem csak a növekedésre, hanem a pénzügyi stabilitásra is elhúzódó hatásai vannak. Tartósan magas lehet a finanszírozási költség, nem csupán az állam, hanem a magánszektor számára is. Ráadásul egy csőd után az ország nehezen tud saját fizetőeszközében eladósodni (ezt nevezi Eichengreen és Hausmann az országok eredendő bűnének, original sin), így nem csökken az ország devizakitettsége sem.

A legrosszabbat is előhozhatja

Érdemes megemlíteni, hogy a csőd elkerülése, vagy éppen a már beálló csőd hatásainak enyhítése érdekében a gazdaságpolitikusok egészen változatos döntéseket hozhatnak. A Calculated Risk rangos pénzügyi blog egy érdekes sorozatban ismerteti az államcsőd néhány vetületét. A legszórakoztatóbb rész épp a fenti téma kapcsán hoz példákat. Addig még logikus, hogy a csődveszéllyel szembenéző ország kiigazítási döntéseket hoz, az IMF-hez fordul, inflációt gerjeszt (ha tud), befektetőkkel tárgyal az adósság átstrukturálásáról. A gazdasági és társadalmi intézmények felbomlását veti fel viszont, amikor a tehetetlenség olyan lépésekhez vezet, mint a magánvagyon lefoglalása (a szerző az argentin nyugdíjvagyon esetét hozza fel...), a szerződés érvénytelenségére hivatkozás, kvázi állami intézmények csődbe engedése, a hitelezőkkel szembeni csalási vád és/vagy kártérítési igény bejelentése, a valós pénzügyi helyzet eltagadása, adathamisítás stb.

Persze a rendezetlen (egyoldalú, a befektetőkkel nem egyeztetett) államcsőd a másik oldalról is vált ki ellenlépéseket. Az áruforgalomhoz kötődő, megrendelő és beszállító közötti hitelek visszafogása reálgazdasági szempontból fájhat, a szankciók bevezetése szintén. Még kellemetlenebb, amikor a csődöt jelentő ország külföldi eszközeit foglalják le, akár olyanokat is, amelyek nem állami tulajdonban vannak.

Ami még inkább egyértelmű: a politikai bukás

Viszonylag kevés kutatás készült arról, hogy a politikusok milyen áldozatokat kell, hogy elszenvedjenek az államcsőd miatt. Az olyan regényes esetek leírásán túl, mint hogy Fernando de la Rúa argentin elnöknek helikopterrel kellett menekülni a feldühödött tömeg elől, született azért pár tanulmány a kérdésben. A legismertebb a már említett Borensztein-Panizza írás, amelyben a legtanulságosabb információ talán az, hogy az 1980 és 2003 között a szerzők által megfigyelt 19 államcsődből 18 esetben a vezető kormányerők megbuktak (a kivétel Ukrajna). A választási eredmények alapján átlagosan 16 százalékpontos a népszerűségveszteség. Vagyis az államot csődbe vezető politikusok szinte biztosra vehetik a bukást.

Korábbi tanulmányok, melyek hasonló témával foglalkoztak, megállapítják, hogy a jelentős árfolyamleértékelődés (árfolyamválság) nagyjából 50%-kal növeli a kormányváltás valószínűségét, és ennél is nagyobb mértékben a vezető gazdaságpolitikusok hivatalból való távozásának valószínűségét.

A magyar eset

20011-2012 fordulóján Magyarország kapcsán is felmerült az államcsőd lehetősége - legalábbis sokan gondolták azt, hogy a kormány számításba veszi ezt az opciót. Ezzel kapcsolatban több dolgot érdemes tisztázni.

1. A magyar gazdaság fundamentumai messze vannak attól, hogy az államcsőd esélyét méregessük. Az adósságállományunk ugyan magas, de szó sincs a görög esetről, ez a szint még egyáltalán nem jelent fenntarthatatlan állapotot. Még olyan szélsőséges helyzetben, ha a világgazdasági helyzet miatt lefagyna az állampapírpiacunk, akkor is megoldhatjuk a refinanszírozást IMF-forrásból. A magyar gazdaság óriási alkalmazkodási folyamaton ment át a válság során, többletes a folyó fizetési mérlegünk, a külső adósságunkat folyamatosan fizetjük vissza (nettó finanszírozási képességünk a külfölddel szemben pozitív).

2. A magyar gazdaság problémáit jelenleg a gazdaságpolitika iránti bizalmi krízis okozza. Ez emeli magasra a kamatokat és ez gyengíti olyan mértékben az árfolyamot, hogy a devizaadóság átértékelődése a teljes államadósság megugrását eredményezi. Szintén a gazdaságpolitikától eredeztethető az a cikkcakk, ami miatt óriási kiigazítási igény nehezedik az idei költségvetésre, beárnyékolva az idei (amúgy sem fényes) növekedési kilátásokat. Vagyis a gazdaságpolitika "normalizálódásával" az államadóssággal kapcsolatos gondjaink megoldódnának.

Forrás: www.portfolio.hu

A DLS Befektetési és Tanácsadó Kft. az ERSTE Befektetési Zrt. függő ügynöke

Cégünk 2001 óta van jelen a befektetési piacon, az Erste Befektetési Zrt-vel együttműködve biztosítjuk az ügyfelek magas szintű kiszolgálását.

Miért a DLS?

Miért lenne nálunk jobb, mint az előző befektetési szolgáltatójánál?

Azért,
mert nálunk az információs bázis jobb. Az ERSTE Befektetési Zrt. – amellyel partnerségben állunk, – Magyarország legnagyobb befektetési szolgáltatója, a BÉT Legek állandó díjazottja.

1

Azért,
mert nálunk a kockázat kontra nyereség alapú gondolkodás áll a központban.

2

Azért,
ert folyamatos konzultációt kap, betekintést, hogyan végezzük a munkánkat.

3

Értékeink

Cégünk megért 2–3 válságciklust. Majd 30 éves pénz- és tőkepiaci tapasztalattal rendelkezünk. Sok minden történt ez alatt az idő alatt. Edukációs fókuszú cég vagyunk. ezáltal az ügyfelek számára érthetőbbé válnak a különféle befektetések. Kevesebb rossz döntés születhet. A pénzügyileg tudatos ügyfelekkel, sokkal inspirálóbb együtt dolgozni. Az Ügyféléletút nálunk azt jelenti, hogy az ügyfeleket nem egységesen kezeljük. Hanem kialakítjuk egyedi életútját az ügyfeleinknek.

Munkánk nem tudomány, nem művészet, nem is egy boszorkánykonyha. Ez egy mérnöki munka. Feladatunk, hogy megtaláljuk az adott befektetési cél elérésének leghatékonyabb módját.

Megmutatjuk adott szituációban hogyan célszerű viselkedni. A befektetési tanácsadók által az ügyfelek számára teremtett érték nagy része a viselkedési tanácsadás.

Az ügyfelek között komoly vízválasztó a türelemfaktor. Sokszor a befektetéseiket tudatosan és türelmesen építő befektetők sokkal messzebbre jutnak, mint azok, akik mindent egyszerre akarnak. Az első 3 hónapban senki ne akarjon a top 10-ben lenni.

Azt tanácsoljuk: Legyen türelembajnok!

Hitvallásunk

 

és

Küldetésünk

Miért lenne nálunk jobb, mint az előző befektetési szolgáltatójánál?

Elkötelezettek vagyunk azért, hogy segítsünk az egyéneknek, a vállalatoknak eligazodni a pénzügyi befektetések világában, emellett fejlesszük és támogatjuk a sikeres szakembereinket.

Az ígéretünk, hogy mi, a DLS Befektetési és Tanácsadó Kft. munkatársai, energiánkat, értelmünket és tudásunkat elkötelezzük ügyfeleink pénzügyi céljainak elérése érdekében azáltal, hogy a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtjuk és kiváló befektetési alternatívákat kínálunk.

Hisszük, hogy ügyfeleink pénzügyi jólétének előtérbe helyezése mindkettőnk érdekeit szolgálja. Folyamatos kihívásunk az ügyfelek igényeire való reagálás egy folyamatosan változó pénzügyi környezetben.

 

Társaságunk a tőkepiaci termékek széles skáláját kínálja ügyfelei részére, ezáltal lehetőséget nyújt a diverzifi- kálásra és a kockázatviseléshez megfelelő instrumentum kiválasztására.

Szolgáltatásaink

Tőkepiaci termékek széles skáláját kínáljuk

Befektetési jegyek

Irodánkban forintban, euróban, dollárban jegyzett pénzpiaci, likviditási, kötvény, részvény, ingatlan és vegyes befektetési alapok érhetőek el. 

Állampapírok, vállalati kötvények

Az állampapír üzletág a konzervatívabb, kockázatkerülő befektetők részére kínál befektetési lehetőségeket. Az állampapírok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek tőkéjének és kamatainak visszafizetését az állam garantálja. Vásárolható hazai és nemzetközi kötvény, valamint diszkontkincstárjegy.

Részvény

A részvényeket azon befektetőknek ajánljuk, akik hajlandóak magasabb kockázatot vállalni a magasabb hozam reményében, illetve hosszútávon is tudnak gondolkodni.

Befektetési hitel

A befektetési hitel olyan befektetési forma, amely kizárólag értékpapír vásárlásához használható fel. 

Tartós Befektetési Számla

A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) lényege, hogy a befektetésekre vonatkozó 20%-os kamat- és árfolyamnyereség-adóra (a 2011-es adóévben 16%) és osztalékadóra vonatkozó adózás kedvezőbbé tehető, ha a befektető a TBSZ-en helyezi el befektetését, megtakarítását és e számlájáról nem vesz ki a megnyitás évét követő 3-5 évig.

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ) egy olyan megtakarítási forma, amellyel több éven keresztül gyűjtheti, befektetheti pénzét nyugdíjcélú megtakatításra. A befektetés összetételéről önállóan dönthet, azt a futamidő alatt bármikor változtathatja. 

Határidős kereskedelem

A piac határidős szegmense minden vérbeli befektető fantáziáját megmozgatja, hiszen az azonnali piachoz képest sokkal kisebb forrást mozgósítva lehet azonos méretű pozícióra szert tenni, vagyis fő előnye a tőkeáttétel.

Certifikát kereskedelem

Követheti az arany, ezüst, a határidős olaj, a határidős földgáz, az Euro Bund határidős termékek, devizapárok, valamint az Euro Stoxx Banks és a DAX 30 index árfolyamváltozását a BÉT-en jegyzett Erste Certifikátokkal való kereskedéssel.

Deviza kereskedelem

A devizapiacon minden üzlet két különböző pénznem között jön létre, ami azt jelenti, hogy az egyik devizát vesszük a másikat pedig eladjuk. A vételi ár (bid) és az eladási ár (offer) közötti különbséget nevezzük spreadnek. A bid price az az ár, amin az árjegyző hajlandó megvenni tőlünk az adott devizapárt, az offer vagy ask price pedig az, amin az árjegyző hajlandó eladni nekünk az adott devizapárt.

NETBROKER

A NetBroker az Erste Befektetési Zrt. online tőzsdei kereskedési rendszere, ahol egyszerűen, gyorsan kereskedhet magyar és külföldi értékpapírokkal, befektetési jegyekkel, és állampapírokkal.

ERSTE Trader

Deviza FX, deviza opció, arany, ezüst, CFD, ETF kereskedési lehetőség online.

ERSTE Future Program

...

 

Ennél is többet szeretne tudni?

Érdeklődjön munkatársainknál!

Többet szeretnék tudni!

Munkatársaink

Bokodi Csaba

Bokodi Csaba

Bránya Annamária

Bránya Annamária

Cseke Hajnalka

Cseke Hajnalka

Hegedűs Péter

Hegedűs Péter

Herczeg László

Herczeg László

Herczeg Mónika

Herczeg Mónika

Jagicza Zsolt

Jagicza Zsolt

Jálics Miklós

Jálics Miklós

László Balázs

László Balázs

Serman Tibor

Serman Tibor

Tér Kornélia

Tér Kornélia

Gyakran vannak kérdései?

Igyekszünk a legfontosabbakat előre megválaszolni

Kérdés

Hogyan lehetek ügyfelük?

...

Kérdés

Milyen gyakran kontaktálhatok az üzletkötömmel?

...

Kérdés

Milyen tőzsdén kereskedhetek a DLS Kft-nél?

...

Legyen Ön is a partnerünk!

Keresse üzletkötőinket még ma!

Cím:
9700 Szombathely, Aréna utca 4.

E-mail:
dls@tozsde1.hu

PSZÁF eng. sz.:
III/42.080/2002.
 

László Balázs
+36 30 155 8161

Serman Tibor
+36 30 155 8152

Bokodi Csaba
+36 30 155 8146

és