Juncker, és Ciprasz találkoztak, beszélgettek, de megegyezés továbbra sem született. Mindketten jelezték, hogy értik a másik álláspontját. Ez, azonban kevés a „boldogsághoz”. Arra a kérdésre, miszerint holnap ki tudja-e fizetni Görögország a soron következő IMF részletet, Ciprasz mosolyogva válaszolt: eddig is megoldották, most sem lesz ez másképp. Így továbbra sincs előrelépés.
Christine Lagarde szerint előfordulhat, hogy Görögország végül kilép az eurózónából. A kemény nyilatkozat hatására sem változott a hellén CDS felár. Az igazság pillanatáig már nem kell sokat várni, június 5-én lesz esedékes a következő IMF törlesztőrészlet befizetése…
Felvásárolták tegnap az európai, és amerikai tőzsdéket arra a hírre, hogy olyannyira sikeres volt a brüsszeli megbeszélés, hogy már a megállapodás tervezetét készítik elő. Persze ez leginkább a görögök szerint van így, az EU még kicsit borúsabban látja az eseményeket. Emellett Steinmaier német külügyminiszter elmondta, hogy senkinek sem lenne jó, ha a görögök kikerülnének az EU-ból. A fentiek fényében nem meglepő, hogy a hellén CDS felár 2%-ot csökkent.
Megérkezett a Richter első negyedéves gyorsjelentése, amely minden várakozást felülmúlt. Ugyan az árbevétel kis mértékben visszaesett, és az orosz és az ukrán értékesítést nem tudta kompenzálni a kínai vagy amerikai értékesítés felfutása. Viszont az erősödő rubel illetve az áremelések plusz az Esmya (magasabb marzs) értékesítés további 45 százalék körüli bővülése mind segítették a bruttó marzs javulását. Ugyanakkor a sikeres költségcsökkentésnek és a Stada-tól kapott mérföldkőfizetésnek köszönhetően az üzemi eredményhányad is jelentősen javult. A pénzügyi tételekben a bekövetkezett átértékelés is pozitívumot hozott.
2%-ra, azaz történelmi mélypontra vágta az alapkamatot az ausztrál jegybank. A jegybank elnöke elmondta, hogy az inflációs pálya lehetővé tette a kamatvágást, és azt, hogy ezzel is támogassák az erősödő fogyasztói keresletet.
A hitelezők, ahogy az várható volt visszautasították a görögök javaslatát, miszerint a hiteleket részletekben hívnák le. A CDS felár ennek hatására csak kis mértékben, hatvan bázisponttal nőtt. A piac szerint tehát a csőd lehetősége nem változott.
Továbbra sincs előrelépés a görögök ügyében, legalábbis a tegnapi Merkel-Ciprasz találkozó nem hozott új fordulatot. Így marad a nemzetközi feszültség, és a kivárás.
Bikapiac van. No meg tűzszünet. A papírokat pedig széttépték, legalábbis, ami az OTP-t, és a Richter-t illeti. A minszki megállapodás örömre lobbantotta a vevők szívét. Érdekes, pedig már túl vagyunk néhány megállapodáson, békén, amik után mégis háború következett. A hrivnya, és a rubel különösebben nem reagált a hírre, a befektetők mégis lecsaptak a tőzsdékre – megoldatlan görög helyzet ide, vagy oda.
Az orosz-ukrán feszültségben továbbra sincs enyhülés, a görögök ügyében sem történt előre lépés, ráadásul gazdagabbak lettünk a Richter hatalmas veszteségével is. Szebben is el lehetne képzelni a hétkezdést…
A hidegháborús hangulat fokozódik, súlyosbodni látszik az ukrán-orosz helyzet. A NATO több, mint kétszeresére emeli, az azonnal bevethető katonák számát, Amerika egyre inkább azon morfondírozik, hogy támadófegyvereket szállítson Ukrajnának, míg Oroszország nehéz harcjárműveket küld Kelet-Ukrajnába. Kijevben a diplomáciai nagyüzem beindult, ég a kilincs a politikusok keze alatt. A fokozódó állapotokról a piac egyelőre nem vesz tudomást…
Az orosz jegybank meghökkentette a befektetőket, az alapkamatot 15%-ra csökkentette. A lépés hatására gyengülni kezdett a rubel, majd rendeződött a deviza árfolyama. A hírre adni kezdték az OTP, és a Richter papírjait. Eközben Görögországgal továbbra sincs rendben minden. Az első EU-s megbeszélés igaz barátira sikerült, de kiderült, hogy a hellének nem kérnek a mentőcsomagokból. Jó kérdés, hogy akkor vajon miből akarják visszafizetni a tetemes mértékű hitelüket? – Vélhetően erre a kérdésre még ők sem tudják a választ…
Oroszországot leminősítette az S&P hitelminősítő, a Richter megállapodást kötött a Bayerrel, hazánkban veszik a Magyar-Telekomot, és az OTP-t – na ilyen, egy sűrű hétkezdés.
A nagy mágus elvarázsolta tegnap a piacokat! Mario Draghi bejelentése megpezsdítette a világ tőzsdéit. Az EKB döntött, a várakozásoknak megfelelően. Havi 60 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A program addig tartana, míg a kijelölt 2%-os inflációs cél nem teljesül. Eközben Görögországból a Sziriza párt előnyéről szóló hírek érkeznek. Vasárnap minden eldől, s korántsem mindegy sem az euró, sem Európa szempontjából, hogy hogy végződik a választás.
A várva várt nap, elérkezett. Az EKB ma felfedi lapjait. Igaz, már némi információ-morzsa kiszivárgott. Summázva úgy tűnik, hogy 2016-ig mintegy 1100 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A hangsúly, azonban mégis a részleteken van, amelyeket toporogva várnak a piacok.
24 éve nem volt ilyen alacsony Kína gazdasági növekedése. A 7,4%-os bővülés még így is több a konszenzusnál. Az építőipar gyengélkedése is rányomta a bélyegét a GDP-re.
A svájci jegybank eltörölte az 1,20%-os árfolyamküszöböt, ami három és fél évig megakadályozta a svájci frank erősödését! Emellett a -0,25%-os betéti kamatot -0,75%-ra vágta, mintegy ellensúlyozva a hatást, bár ez a devizapiacokat nem érdekelte. Az EUR/CHF jegyzése 1,20-ról 0,85 alá szakadt, ahonnan 1-ig sikerült visszakúsznia.
Mostanában sok volt a pozícionáltság az EUR/CHF vétel irányába, így a lépést követően indokolt volt a svájci frank erősödése.
Magyarország kitettsége most már limitált, már ami a svájci devizát illeti. A lakossági gépjármű, és fogyasztói hitelállomány mintegy 2 milliárd svájci frankra, a vállalkozások kitettsége 2,2 milliárdra rúg. Ez a magyar GDP 3,5%-a, ami azt jelenti, hogy a lengyelekkel, osztrákokkal ellentétben védett államnak számítunk. A forint ugyan gyengült, de ez a zlotyi mélyrepülésének köszönhető, mert a lengyelek kitettsége a GDP 8%-a.
Konkrétumokban a hazai helyzet: a Magyar Telekom, és a MOL kitettsége 0, az FHB-nak elenyésző, 5 millió frank, az OTP-nek 1 milliárd, aminek a hatása limitált lehet, pláne a piac beárazása után. A Richternek már nagyobb az érintettsége, de a forint esése a cég nagy arányú export tevékenysége miatt sokat segített.
Hétfőn a zuhanásé volt a főszerep. Lejtmenetbe kapcsoltak a tengerentúli börzék, és tovább szakadtak az európai piacok is. Az olajár esése feltette az i-re a pontot az oroszoknál: a rubel a hét első napján több, mint 10%-ot gyengült, 1998 óta nem látott mélységekig zuhant, amire az orosz jegybank brutális (10,5%-ról 17%-ra) kamatemeléssel reagált. A kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a rubel leértékelődésének megfékezéséhez?
Amerika csúcsokat dönt, Európában bizonytalankodnak, míg hazánkban esnek az indexek. Utóbbi állítás leginkább a Richterre igaz. Eközben Japánban előrehozott választásokat tartanak, mindezt a jelenlegi kormány megerősítésének érdekében.
Ma érkeznek a „fair bank” törvény részletei, hiszen a kormány a Parlament elé terjesztette a javaslatot, amely állítólag a német példára alapoz, ahol a hitelek referencia árazásúak.
