Októberben összességében jól teljesítettek a részvénypiacok, ez elmúlt napokban azonban ismét a bizonytalanság lett úrrá a befektetőkön, ami elsősorban a görög miniszterelnök népszavazásról való bejelentésének volt köszönhető, mely valósággal sokkolta a piacokat. Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló környezetben nem meglepő, hogy a magyar alapkezelők pesszimizmusa nőtt a rövid távú hazai részvénypiaci kilátásokat illetően: az elkövetkező három hónap során a megkérdezettek 40%-a 5% feletti esést vár a BUX indexben az október végi záróértékhez képest. A profik továbbra is a defenzív részvényeket preferálják, a bankpapírokat pedig egyenesen kerülik, a blue chipek között az OTP lett a legkevésbé kedvelt.
A nemzetközi hangulatnak megfelelően jelentős, 13%-os emelkedést produkált a hazai tőzsde részvényindexe az októberi hónapban, ebben szerepet játszhattak a javuló képest festő amerikai makroadatok, melyek némileg enyhíthették a növekedéssel kapcsolatos befektetői félelmeket. Az elmúlt napokban aztán ismét pánikszerű hangulat lett úrrá a világban, miután Görögország meglepő bejelentéssel állt elő. A görög adósságproblémák körüli folytatódó bizonytalanság, valamint hazánk esetleges leminősítésével kapcsolatos félelmek erősödése egyaránt szerepet játszhat abban, hogy a hazai alapkezelők borúlátóbbak lettek a rövid távú részvénypiaci kilátásokat illetően.
Bár a megkérdezett 15 alapkezelő többsége (60%) az elkövetkező 3 hónap
során nem vár 5%-nál nagyobb elmozdulást a BUX indexben a 17 600 pontos
referenciaértékhez képest, a szélsőségesebb mértékű (5% feletti) esést
prognosztizálók aránya jelentősen nőtt: az egy hónappal ezelőtti 13%
helyett most 40% van ezen az állásponton. 5% feletti erősödést pedig
senki sem vár, míg korábban ez az arány 13% volt.
Az
elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozásokat nézve sem lehet okunk
optimizmusra, az 5%-nál nagyobb leértékelődést várók aránya némileg
nőtt, míg a szélsőségesebb pozitív irányú elmozdulást prognosztizálók
tábora jelentősebb mértékben csökkent, 60-ról 40%-ra. Szintén 40%
gondolja úgy, az előttünk álló egy év során a BUX index a fent említett
referenciaérték +/-5%-os környezetében fog tartózkodni.
A
profi befektetők körében már egy hónappal ezelőtt megfigyelhető volt a
defenzív irányba történő elmozdulás, e téren pedig most sincs igazán
változás, a Richter mellett a Magyar Telekom is a legkedveltebb hazai
blue chipek között van (6 illetve 4 szavazattal, bár érdemes
megjegyezni, hogy mindkettő esetében csökkent a kedvencként való
említések száma). A gyógyszerpapírok esetében a forint árfolyamának
gyengülése pozitív tényezőként említhető, hiszen a társaság jelentős
exportkitettséggel rendelkezik. A Magyar Telekom esetében pedig a
defenzív jelleg mellett az Európai Bizottság telekomadó eltörlésére való
felszólítása és így az osztalék emelkedésének növekvő lehetősége
szolgálhat támogató erőként. A kisebb papírok kapcsán általánosságban elmondható, hogy meglehetősen keveset említenek kedvencként az alapkezelők, ez az arány pedig az elmúlt hónapokban még csökkent is. A mostani felmérésben egyedül az Egis tudta növelni vonzalmát, melyben a Richternél említettek játszhatnak szerepet.
A
leginkább mellőzőtt részvények egyértelműen a bankpapírok, a blue
chipek között az OTP 4, míg a kisebbik szektortárs FHB 5 szavazatot
kapott a legkevésbé kedveltek listáján. A negatív véleményekben a
szektort övező általánosan rossz befektetői hangulat mellett szerepet
játszhat a devizahitelek végtörlesztésének lehetősége, mely a bankoknak
egyszeri veszteséget jelent. Ez utóbbit nevezte meg egyébként az OTP-t
övező legfőbb kockázatként a Merrill Lynch is a múlt héten a régiós
bankokról szóló tanulmányában. Az elemzők kiemelték, egyelőre nehezen
becsülhető, mennyien élnek majd a devizahitelek kedvezményes
végtörlesztésével, így az is nehezen kalkulálható, hogy mekkora
veszteséget szenved el a bank. A Merrill további potenciális
kockázatként említette az orosz operáció lassulását, az ukrán hrivnya
komolyabb leértékelődését és Magyarország esetleges leminősítését, mely a
forint gyengülésén és a finanszírozás drágulásán keresztül hathat
negatívan. 2011.10.28 11:20 Miért nem lesz 4600 forint az OTP?
Az alapkezelői pesszimizmus erősödése a részvényeknek, mint eszközosztálynak a saját benchmarkokhoz képest kialakított súlyozásában is megfigyelhető: már senki sem súlyozza felül a részvényeket (egy hónappal korábban 14%-uk tette ezt). Az alulsúlyozók és a semleges álláspontot képviselők aránya pedig egyaránt 50%.
Mindezek hatására a részvényeket nettó alulsúlyozók aránya tovább nőtt, jelenleg 50%-on áll. Ilyen mértékű pesszimizmust legutóbb 2010 júliusában láthattunk a magyar alapkezelők körében, így rövid távon megvan az esélye egy kisebb felpattanásnak.
Forrás: www.portfolio.hu
