Nyugdíjvagyon: elindult a visszaváltási roham 2011.07.29.

|
Szokatlan mozgásokat figyelhettünk meg a múlt héten a hazai befektetési alapoknál, több olyan alap is volt, amelynél a kezelt vagyon egyik napról a másikra 80 százalékkal csökkent. A magyarázat nem lehet más, mint hogy az ÁKK elkezdte a pénztárak eszközeinek az értékestését.Rövid idő alatt 40 milliárd forintot vont magához az állam becsléseink szerint, mindez viszont csak a jéghegy csúcsa, hiszen van egy olyan szegmens, amelyre nem látunk rá. Információink szerint a több százmilliárd forintos vagyonokat takaró zártkörű alapoknál még nem indult meg a roham, azonban a pénzéhség miatt itt is számolhatunk a közeljövőben visszaváltásokra. A nyugdíjvagyonnak ugyanis több helye is van, így ki kell fizetni belőle a nyugdíjakat, és adósságkonszolidációra kell felhasználni még ebben az évben.




Letelt az ominózus július 20-i határidő, amíg a magánnyugdíjpénztárak visszakérhették azÁllamadósság Kezelő Központtól a tagi kifizetéseket. A tények világosak,230 milliárd forint kerül vissza az emberekhez, mégpedig azokhoz, akik a visszalépést választották. A sötétségben tehát egyre több fény látható,egyre több információval rendelkezünk arról, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat az állam.

Korábban tudomást szerezhettünk arról,hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba 2960 milliárd forint került vissza, azonban ebből a hazai államkötvény állományt (1345 milliárd forintot) azonnal be kellett vonni és adósság-csökkentésre fordítani. Annyit tudtunk még ezen felül, hogy 140 milliárd forint volt likvid formában, a többi közvetlen és közvetett részvénybefektetésben(befektetési alapokban) és egyéb befektetésekben. Mivel tudjuk, hogy 230 milliárd forintot át kell utalnia az államnak a pénztárakhoz, ezért már rögtön ki lehet jelenteni, hogy a tagi kifizetésekhez is szükség volt egyes befektetések értékesítésére.

Nyugdíjvagyon: elindult a visszaváltási roham


Azonban ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen már ebben az évben több százmilliárd forintnak megvan a helye. Így például nem feledkezhetünk meg arról, hogy 530 milliárd forintot kell fordítani 2011-ben a nyugdíjak kifizetésére a nyugdíjvagyonból, ez az összeg viszont csak befektetésekben van meg.Először azokat pénzzé kell tenni, majd csak ezt követően lehet őket az ONYF-hez átutalni. Ezen felül még lehetett olyan híreket is hallani,hogy a MÁV és a BKV adósságátvállalása, illetve a PPP beruházások kiváltása is a nyugdíjvagyonból történne meg.

Sajnálatos módon egyelőre csak a sötétben tapogatózunk, ha azt akarjuk kideríteni,hogy milyen ütemezés szerint és milyen befektetésektől szabadul meg azÁKK. Egyedül a BAMOSZ adataira lehet hagyatkozni, ezek alapján pedig azt lehet látni, hogy az ÁKK nem tétlenkedett és már komolyabb visszaváltások intézett a nyilvános alapoknál is. Mivel lehet tudni,hogy a pénz többsége zártkörű alapokban van nyilvántartva, amelyek nehezen láthatók, ezért csak találgatni lehet, hogy mi történik a színfalak mögött.

Nagyobb részben a sötétben tapogatózunk

Szerencsére a nyilvános alapok esetében könnyű dolgunk van, hiszen az elérhető napi nettó eszközérték adatokból azonnal lehet látni, ha egy nagyobb visszaváltás történik egy alapnál. Az utóbbi napokban rendre megszaporodtak a szokásostól eltérő mozgások a piacon, több alapkezelőalapjainál is arra lehettünk figyelmesek, hogy napok alatt drasztikusan visszaesett a kezelt vagyon. Mivel egy ilyen hirtelen változásra az lehet a leglogikusabb magyarázat, hogy az állami befektetési jegy visszaváltások megindultak, könnyen következtethetünk arra, hogy mekkora pénzeket vont magához az állam.

Az alábbi gyűjtésünkben csak a BAMOSZ adatbázisában szereplő részvényalapokat tüntettük fel, azok között is azokat, amelyek az elmúlt egy hétben szokatlanul nagy eszközérték csökkenést mutattak. Mint látható voltak olyan alapok, ahol a vagyon 80-85 százaléka is kivonásra került, míg más esetekben is 20 százalék feletti vagyon-csökkenésről beszélhettünk.

Az alapok mindegyikében pénztári vagyonok voltak elhelyezve, az államhoz visszakerült jegyekkel viszont az állam nem tud mit kezdeni, hiszen neki nem a jegyekre, hanem készpénzre van szüksége. Pontosan ezért indulhatott meg a július 20-i határidő környékén a visszaváltási hullám.A gyűjtésünkből az derül ki, hogy az Aegon, az ING, a Pioneer, a Concorde és a Generali volt alapjain keresztül a leginkább érintett.Csak a feltüntetett alapok esetében közel 40 milliárd forintnyi pénzhez jutott hozzá az ÁKK.

Nyugdíjvagyon: elindult a visszaváltási roham


Mint azt piaci információkból megtudtuk nem volt szükség nagyobb tárgyalásokra felek között, az alapkezelők mindössze arra hívták fel a figyelmet, hogy egy-egy nagyobb összegű visszaváltást nem tudnak teljesíteni egy összegben, hiszen a hitelkeretük erre nem elegendő. Egy normál, lakossági visszaváltás minden további nélkül teljesíthető,azonban az intézményi oldal esetében már más a helyzet. Nem véletlenül van leszabályozva ez a kérdés az alapok tájékoztatójában is.

AzÁKK a nekünk nyilatkozó alapkezelők szerint kooperatívan járt el, a visszaváltási szándékról már korábban értesítették az alapkezelőket, és a visszaváltásokat is úgy időzítették, hogy azok ütemezettek legyenek,tehát ne egy összegben szakadjon az alapkezelők nyakába az állami roham.Vélhetően nem ez volt ez első eset, hogy ilyen anomáliákra figyelünk fel az adatbázisokban, hiszen számos alapkezelőnek voltak olyan alapjai,amelyekben komoly magánnyugdíjpénztári pénzek hevertek.

Azállamnál lévő volt nyugdíjpénztári vagyon nagyobb része viszont olyan alapokban van, amelyek nem láthatók a nyilvánosság számára. A zártkörűalapok a legdinamikusabban növekvő szegmensei voltak a hazai piacnak,viszont ennek ellenére csak nagyon keveset látunk a szektorról. Azt lehet tudni, hogy az OTP, az ING és az AXA meghatározó szereplő ezen a piacon, viszont mellettük még több alapkezelő is indított zártkörűalapokat.

Egyelőre azt az információt kaptuk, hogy nem indult meg ezen a fronton a tömeges visszaváltás, azonban azt elmondhatjuk,hogy lehetőség szerint az ÁKK itt is a fokozatos visszaváltásban leszérdekelt. A nyugdíjak kifizetése miatt mindenképpen hozzá kell nyúlni a zártkörű alapokhoz is, a több százmilliárd forintos visszaváltásokat pedig a forgalmazóknak kell majd levezényelniük. Információink szerint előfordulhatnak olyan esetek, amikor az állam nem készpénzt kap a befektetési jegyekért cserébe, hanem az alapban lévő részvényeket,amelyeket majd ő adhat el, természetesen a hazai papírokat megtartva.

Legnagyobb sajnálatunkra ennek nem nagyon lesz látható jele, hiszen egy nagyon kevéssé ismert szegmensről van szó. Csak akkor kaphatunk információkat,ha az ÁKK (vagy a külföldi papírok letétkezelését végző Unicredit, vagy a Felügyelet) közölni fogja a portfóliójában lévő alapokat, illetve leírja, hogy milyen visszaváltások történtek. Esetleg még úgy is információkhoz juthatunk, hogy egyes kisebb tőzsdén jegyzett vállalatok közlik, hogy egy tulajdonos bizonyos részesedési korlátot átlépett.

Forrás: www.portfolio.hu


Nyugdíjvagyon: elindult a visszaváltási roham 2011.07.29.