Számításaink alapján a kisebb kapitalizációjú vállalatok közül a Rábában, az RFV-ben és a Graphisoft Parkban szerezhet az állam (valószínűleg ideiglenesen) 5 százalékot meghaladó befolyást, de ha a közvetetten az ÁKK-hoz átkerülő részvényvagyont is figyelembe vesszük, akkor akár a Richterben, az OTP-ben és a Magyar Telekomban is 5 százaléknál nagyobb tulajdonos lehet az állam. Ez pedig a közkézhányadok változása miatt akár új BUX-súlyok meghatározását is szükségessé teheti.
A tavalyi harmadik negyedév végén a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában elhelyezett közvetlen magyar részvénybefektetés piaci értéke 179,8 milliárd forint volt, ez a teljes, 3047 milliárdos vagyon nagyjából 6 százaléka. A legnagyobb portfólióelemek a blue chipek, piaci érték alapján az OTP részesedés 54,4, a MOL 47,5, a Richter 35,8, míg a Magyar Telekom 22,8 milliárd forintot ért 2010. szeptember 30-án.
A legnagyobb befolyással a Rábában (13%), az Állami Nyomdában (11,5%) és a Graphisoft Parkban (6,2%) rendelkeztek a magánnyugdíjpénztárak a teljes portfóliót alapul véve. A blue chipek esetében lényegesen kisebb ez a tulajdoni hányad, az OTP részvények 3,7 százaléka, a MOL 2,1 százaléka, a Richter 4,1 százaléka, a Magyar Telekom papíroknak pedig 3,3 százaléka volt magánnyugdíjpénztári portfóliókban tavaly szeptember végén.
Mekkora befolyást szerez az ÁKK?
Valamivel 100 ezer alatti azoknak a száma, akik a pénztárakban való maradásról nyilatkoztak, amely a teljes taglétszám alig több mint 3 százaléka, a pénztáraknál maradó vagyon azonban a Stabilitás becslése alapján akár 300-400 milliárd forintot, vagyis a korábbi állomány 10-13 százalékát is elérheti.
Az ÁKK-hoz tehát a szeptember 30-i teljes állománynál kevesebb magyar részvény kerül át, mivel a maradó pénztártagok portfóliói is tartalmaznak - mégpedig a magasabb növekedési portfólió arány miatt az átlépőkénél nagyobb arányban - magyar részvényeket.
A Stabilitás számait ennek megfelelően korrigáltuk a maradók vagyonával, az alábbi feltételezésekkel élve:
- Bár a 2009 év végi és a tavalyi harmadik negyedéves részvényarányok összevetéséből egyértelműen kitűnik, hogy főként a kisebb piaci kapitalizációjú vállalatok részvényeinek esetében akár jelentős elmozdulások is mutatkoztak a teljes magánnyugdíjpénztári portfólióban, jobb híján a Stabilitás tavaly harmadik negyedév végi számaival kalkuláltunk
- A pénztárakban maradók vagyonával kapcsolatban a Stabilitás által becsült 300-400 milliárd forintos értékeket vettük alapul
- A maradók pénztári vagyonán belül a növekedési portfólió részaránya 91 százalékos
- A magyar részvények súlyát a különböző portfóliókban a tavalyi harmadik negyedéves statisztikák alapján kalkuláltuk, a növekedési portfólió eszközösszetételében a magyar részvények súlya 7,3 százalék, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliókban 3,2 illetve 0,2 százalék.
A fenti feltételekkel kalkulálva a blue chipekben jóval 5 százalék alatt marad az ÁKK-hoz átkerülő magyar részvények tulajdoni hányada. Érdekesebb a helyzet a kisebb papíroknál, hiszen például a Rába esetében 11 százalék, az RFV-ben pedig 5 százalékot meghaladó tulajdonrészt szerez (feltehetőleg időlegesen) az állam.
Számításaink alapján a következő tulajdoni hányadok adódnak az egyes magyar részvényekben a pénztári átrendezést követően (szcenárió 1: 300 milliárd forintnyi vagyon marad a pénztárakban, szcenárió 2: 400 milliárd forintnyi eszköz marad a magánnyugdíjpénztári portfóliókban):
Plusz egy csavar
A magánnyugdíjpénztári portfóliók nem csak közvetlenül, de közvetett formában, például befektetési jegyeken keresztül is tartalmaznak magyar részvényeket. Ha hiszünk a piacon terjedő pletykának, miszerint az állam egyes vállalatokban megtartaná a pénztári átalakítással megkapott részvényeket, akkor érdemes ezekkel a portfólióelemekkel is számolnunk.
A magánnyugdíjpénztári portfóliókban három fontosabb, magyar részvényeket is tartalmazó indexet benchmarkoltak, ezek a BUX, a CETOP20 és a CECE. A CETOP20 index a magyar részvények közül a négy legnagyobb piaci kapitalizációjú papírt tartalmazza, a bécsi tőzsde által számított, kelet-európai vezető részvényeket tartalmazó CECE pedig a négy magyar blue-chipen kívül elhanyagolható index-súllyal az Egist és az FHB-t is. Az általunk megkérdezett alapkezelők véleménye szerint azonban még a BUX benchmark esetében is leginkább a négy blue chipet vásárolták meg a portfóliómenedzserek, ezért kalkulációnkban erre a négy részvényre fókuszáltunk.
Számításaink szerint a teljes magánnyugdíjpénztári portfólió mintegy 135 milliárd forintnyi magyar részvényt tartalmaz közvetett formában. Ebből a pénztárakban maradók vagyonával korrigálva mintegy 115-120 milliárd forintnyi magyar részvény kerülhet át az ÁKK-hoz, például befektetési jegyeken keresztül. Ha a BUX-súlyok alapján osztjuk fel ezt a vagyont, akkor a következő tulajdoni hányadok adódnak a közvetlen és a közvetett formában átkerülő részvények összevonásával, a tavaly szeptember 30-i teljes pénztári portfólió mellett, valamint 300 illetve 400 milliárdos maradó pénztári vagyont feltételezve:
Abban az esetben tehát, ha a közvetlen és a közvetett részvényvagyont együtt kezeljük, akkor az állam a magánnyugdíjrendszer átalakításával közel 6 százalékos tulajdonrészt szerezne a Richterben és az OTP-ben, valamint 5 százalék körüli befolyást a Magyar Telekomban.
A közvetett formában megkapott magyar részvények megszerzése technikailag nem lehetetlen, az általunk megkérdezett alapkezelők szerint a befektetési jegyek eladását követően az ÁKK "cserébe" megkaphatja a mögöttes részvényeket, ami nem bevett gyakorlat, de egy háttér-megállapodással kivitelezhető.
Amennyiben egy tulajdonosnál (jelen esetben az ÁKK-nál) bizonyos szinteket meghaladó tulajdoni hányad összpontosul nyilvános részvénytársaságok papírjaiból, a szerző félnek bejelentési kötelezettsége keletkezik.
A befolyásszerzés közzétételéről a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (TPT) rendelkezik. Ez alapján a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni. (Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően a bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt, illetve a kilencvenszázalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni.)
A BÉT nem alkalmaz külön előírást azzal kapcsolatban, hogy egy nagytulajdonosnak milyen kötelezettsége van, nem is a tulajdonosra írja elő a bejelentési kötelezettséget, hanem a kibocsátóra, hiszen azzal áll kapcsolatban.
Az 5 vagy 10 százalék feletti tulajdoni hányad közel sem jelent automatikusan irányító befolyást az egyes vállalatokban, a kérdés az az, hogy van-e nagyobb tulajdonos a társaság részvényesei között, vagy porlasztott a tulajdonosi struktúra.
Azoknál a vállalatoknál, ahol az ÁKK-n keresztül az állam 5 százalékot meghaladó befolyást szerezhet (Rába, RFV, Graphisoft Park, illetve a közvetett formában átkerülő részvények esetén OTP, Magyar Telekom) vannak nagyobb tulajdonosok, így állami irányítást nehéz elképzelni, véleményünk szerint ez nem is cél.
A
jelenlegi helyzetben nem releváns, de érdemes megemlíteni, hogy a TPT
alapján, ha a részvénytársaságban a befolyást szerezni kívánó részvényes
kivételével egy részvényes sem rendelkezik a szavazati jogok több mint
tíz százalékával, akkor már 25 százalékot meghaladó befolyás
megszerzéséhez is kötelező a vételi ajánlat megtétele. Ettől azonban még
a Rába esetében (11 százalék körüli ÁKK-hoz átkerülő tulajdoni hányad)
messze lesz az ÁKK.
Változhatnak a BUX-súlyok
A
magánnyugdíjpénztári portfóliókból az ÁKK-hoz átkerülő magyar
részvények kapcsán érdemes megemlíteni egy érdekes aspektust, ez pedig a
BUX-kosár súlyainak esetleges átalakítása. A BUX-kosár összetételének
meghatározásakor az indextagok közkézhányadát veszik figyelembe, ez
pedig az ÁKK-nál összpontosuló magasabb tulajdoni hányadok miatt egyes
papírok esetében, így a Rábánál és az RFV-nél, valamint a befektetési
jegyek által az ÁKK-hoz kerülő részvényeket is figyelembe véve a
Richternél, az OTP-nél és a Magyar Telekomnál változhat.
A
közkézhányad változások alapesetben a szokásos index-felülvizsgálatkor
kerülnek átvezetésre, amire évente kétszer, márciusban és szeptemberben
kerül sor. A BÉT-től kapott információk alapján a következő átsúlyozás
március 24-én lesz, a március elsejei közkézhányadok alapján.
Mi lehet a részvények sorsa?
A
pénztári átalakításokat követően az ÁKK az érintett magyar
társaságokban nem szerez irányító befolyást, tehát ez nem lehet érv a
piacon terjedő elmélet mellett, miszerint az állam egyes, esetleg a
stratégiai szempontból fontos vállalatokban megtartaná az ÁKK-hoz
átkerülő részvényeket. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a magyar
részvények egyelőre nem kerülnek értékesítésre.
Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános
vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a nyugdíjportfóliókból
átkerülő vagyonelemek értékesítési stratégiája egyelőre még nincs kész,
de az adósságcsökkentő alapnak nincsen tőzsdekényszere, így a
tranzakciókat nem feltétlenül kell a tőzsdén keresztül végrehajtani.
A
magyar részvénypiac szempontjából az is megnyugtató, hogy Borbély
nyilatkozata alapján a kormány számára létfontosságú a magyar
részvénykibocsátók, illetve a részvények árfolyamának védelme.
Forrás: www.portfolio.hu
