Szombathely, Aréna utca 4.

Melyik magyar vállalatban szerez befolyást az állam? 2011.02.21.

A magánnyugdíjpénztári átalakításokkal jelentős vagyon kerülát az ÁKK-hoz, ennek egy kisebb, de az érintett tőzsdei társaságok szempontjából nem elhanyagolható része magyar részvény. A Stabilitás Pénztárszövetség statisztikáit felhasználva megvizsgáltuk, hogy mely társaságokat érinti leginkább az állam tulajdonszerzése.

Számításaink alapján a kisebb kapitalizációjú vállalatok közül a Rábában, az RFV-benés a Graphisoft Parkban szerezhet az állam (valószínűleg ideiglenesen) 5 százalékot meghaladó befolyást, de ha a közvetetten az ÁKK-hoz átkerülőrészvényvagyont is figyelembe vesszük, akkor akár a Richterben, az OTP-ben és a Magyar Telekomban is 5 százaléknál nagyobb tulajdonos lehet az állam. Ez pedig a közkézhányadok változása miatt akár új BUX-súlyok meghatározását is szükségessé teheti.



Melyik vállalatok érintettek?


A tavalyi harmadik negyedév végén a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában elhelyezett közvetlen magyar részvénybefektetés piaci értéke 179,8 milliárd forint volt, ez a teljes, 3047 milliárdos vagyon nagyjából 6 százaléka. A legnagyobb portfólióelemek a blue chipek, piaci érték alapján az OTP részesedés 54,4, a MOL 47,5, a Richter 35,8, míg a Magyar Telekom 22,8 milliárd forintot ért 2010. szeptember 30-án.

A legnagyobb befolyással a Rábában (13%), az Állami Nyomdában (11,5%) és a Graphisoft Parkban (6,2%) rendelkeztek a magánnyugdíjpénztárak a teljes portfóliót alapul véve. A blue chipek esetében lényegesen kisebb ez a tulajdoni hányad, az OTP részvények 3,7 százaléka, a MOL 2,1 százaléka, a Richter 4,1 százaléka, a Magyar Telekom papíroknak pedig 3,3 százaléka volt magánnyugdíjpénztári portfóliókban tavaly szeptember végén.

Melyik magyar vállalatban szerez befolyást az állam?


Mekkora befolyást szerez az ÁKK?

Valamivel 100 ezer alatti azoknak a száma, akik a pénztárakban való maradásról nyilatkoztak, amely a teljes taglétszám alig több mint 3 százaléka, a pénztáraknál maradó vagyon azonban a Stabilitás becslése alapján akár 300-400 milliárd forintot, vagyis a korábbi állomány 10-13 százalékát is elérheti.

Az ÁKK-hoz tehát a szeptember 30-i teljesállománynál kevesebb magyar részvény kerül át, mivel a maradópénztártagok portfóliói is tartalmaznak - mégpedig a magasabb növekedési portfólió arány miatt az átlépőkénél nagyobb arányban - magyar részvényeket.

A Stabilitás számait ennek megfelelően korrigáltuk a maradók vagyonával, az alábbi feltételezésekkel élve:
  • Bár a 2009 év végi és a tavalyi harmadik negyedéves részvényarányokösszevetéséből egyértelműen kitűnik, hogy főként a kisebb piaci kapitalizációjú vállalatok részvényeinek esetében akár jelentős elmozdulások is mutatkoztak a teljes magánnyugdíjpénztári portfólióban,jobb híján a Stabilitás tavaly harmadik negyedév végi számaival kalkuláltunk
  • A pénztárakban maradók vagyonával kapcsolatban a Stabilitás által becsült 300-400 milliárd forintos értékeket vettük alapul
  • A maradók pénztári vagyonán belül a növekedési portfólió részaránya 91 százalékos
  • A magyar részvények súlyát a különböző portfóliókban a tavalyi harmadik negyedéves statisztikák alapján kalkuláltuk, a növekedési portfólióeszközösszetételében a magyar részvények súlya 7,3 százalék, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliókban 3,2 illetve 0,2 százalék.

A fenti feltételekkel kalkulálva a blue chipekben jóval 5 százalék alatt marad az ÁKK-hoz átkerülő magyar részvények tulajdoni hányada.Érdekesebb a helyzet a kisebb papíroknál, hiszen például a Rába esetében 11 százalék, az RFV-ben pedig 5 százalékot meghaladó tulajdonrészt szerez (feltehetőleg időlegesen) az állam.

Számításaink alapján a következő tulajdoni hányadok adódnak az egyes magyar részvényekben a pénztári átrendezést követően (szcenárió 1: 300 milliárd forintnyi vagyon marad a pénztárakban, szcenárió 2: 400 milliárd forintnyi eszköz marad a magánnyugdíjpénztári portfóliókban):

Melyik magyar vállalatban szerez befolyást az állam?


Plusz egy csavar

A magánnyugdíjpénztári portfóliók nem csak közvetlenül, de közvetett formában, például befektetési jegyeken keresztül is tartalmaznak magyar részvényeket. Ha hiszünk a piacon terjedő pletykának, miszerint az állam egyes vállalatokban megtartaná a pénztári átalakítással megkapott részvényeket, akkor érdemes ezekkel a portfólióelemekkel is számolnunk.

A magánnyugdíjpénztári portfóliókban három fontosabb, magyar részvényeket is tartalmazó indexet benchmarkoltak, ezek a BUX, a CETOP20és a CECE. A CETOP20 index a magyar részvények közül a négy legnagyobb piaci kapitalizációjú papírt tartalmazza, a bécsi tőzsde által számított, kelet-európai vezető részvényeket tartalmazó CECE pedig a négy magyar blue-chipen kívül elhanyagolható index-súllyal az Egist és az FHB-t is. Az általunk megkérdezett alapkezelők véleménye szerint azonban még a BUX benchmark esetében is leginkább a négy blue chipet vásárolták meg a portfóliómenedzserek, ezért kalkulációnkban erre a négy részvényre fókuszáltunk.

Számításaink szerint a teljes magánnyugdíjpénztári portfólió mintegy 135 milliárd forintnyi magyar részvényt tartalmaz közvetett formában. Ebből a pénztárakban maradók vagyonával korrigálva mintegy 115-120 milliárd forintnyi magyar részvény kerülhet át az ÁKK-hoz, például befektetési jegyeken keresztül. Ha a BUX-súlyok alapján osztjuk fel ezt a vagyont, akkor a következőtulajdoni hányadok adódnak a közvetlen és a közvetett formában átkerülőrészvények összevonásával, a tavaly szeptember 30-i teljes pénztári portfólió mellett, valamint 300 illetve 400 milliárdos maradó pénztári vagyont feltételezve:

Melyik magyar vállalatban szerez befolyást az állam?


Abban az esetben tehát, ha a közvetlen és a közvetett részvényvagyont együtt kezeljük, akkor az állam a magánnyugdíjrendszer átalakításával közel 6 százalékos tulajdonrészt szerezne a Richterben és az OTP-ben, valamint 5 százalék körüli befolyást a Magyar Telekomban.

A közvetett formában megkapott magyar részvények megszerzése technikailag nem lehetetlen, az általunk megkérdezett alapkezelők szerint a befektetési jegyek eladását követően az ÁKK "cserébe" megkaphatja a mögöttes részvényeket, ami nem bevett gyakorlat, de egy háttér-megállapodással kivitelezhető.


Milyen hatása lehet az állami tulajdonszerzésnek?


Amennyiben egy tulajdonosnál (jelen esetben az ÁKK-nál) bizonyos szinteket meghaladó tulajdoni hányad összpontosul nyilvános részvénytársaságok papírjaiból, a szerző félnek bejelentési kötelezettsége keletkezik.

A befolyásszerzés közzétételéről a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról(TPT) rendelkezik. Ez alapján a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden továbbiötszázalékos mértéket elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni. (Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően a bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt,illetve a kilencvenszázalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni.)

A BÉT nem alkalmaz külön előírást azzal kapcsolatban,hogy egy nagytulajdonosnak milyen kötelezettsége van, nem is a tulajdonosra írja elő a bejelentési kötelezettséget, hanem a kibocsátóra, hiszen azzal áll kapcsolatban.

Az 5 vagy 10 százalék feletti tulajdoni hányad közel sem jelent automatikusan irányító befolyást az egyes vállalatokban, a kérdés az az, hogy van-e nagyobb tulajdonos a társaság részvényesei között, vagy porlasztott a tulajdonosi struktúra.

Azoknál a vállalatoknál, ahol az ÁKK-n keresztül az állam 5 százalékot meghaladó befolyást szerezhet (Rába,RFV, Graphisoft Park, illetve a közvetett formában átkerülő részvények esetén OTP, Magyar Telekom) vannak nagyobb tulajdonosok, így állami irányítást nehéz elképzelni, véleményünk szerint ez nem is cél.

Melyik magyar vállalatban szerez befolyást az állam?


Melyik magyar vállalatban szerez befolyást az állam?


A jelenlegi helyzetben nem releváns, de érdemes megemlíteni, hogy a TPT alapján, ha a részvénytársaságban a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik a szavazati jogok több mint tíz százalékával, akkor már 25 százalékot meghaladó befolyás megszerzéséhez is kötelező a vételi ajánlat megtétele. Ettől azonban még a Rába esetében (11 százalék körüli ÁKK-hoz átkerülő tulajdoni hányad)messze lesz az ÁKK.

Változhatnak a BUX-súlyok

A magánnyugdíjpénztári portfóliókból az ÁKK-hoz átkerülő magyar részvények kapcsán érdemes megemlíteni egy érdekes aspektust, ez pedig a BUX-kosár súlyainak esetleges átalakítása. A BUX-kosár összetételének meghatározásakor az indextagok közkézhányadát veszik figyelembe, ez pedig az ÁKK-nál összpontosuló magasabb tulajdoni hányadok miatt egyes papírok esetében, így a Rábánál és az RFV-nél, valamint a befektetési jegyek által az ÁKK-hoz kerülő részvényeket is figyelembe véve a Richternél, az OTP-nél és a Magyar Telekomnál változhat.

A közkézhányad változások alapesetben a szokásos index-felülvizsgálatkor kerülnek átvezetésre, amire évente kétszer, márciusban és szeptemberben kerül sor. A BÉT-től kapott információk alapján a következő átsúlyozás március 24-én lesz, a március elsejei közkézhányadok alapján.

Mi lehet a részvények sorsa?

A pénztári átalakításokat követően az ÁKK az érintett magyar társaságokban nem szerez irányító befolyást, tehát ez nem lehet érv a piacon terjedő elmélet mellett, miszerint az állam egyes, esetleg a stratégiai szempontból fontos vállalatokban megtartaná az ÁKK-hozátkerülő részvényeket. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a magyar részvények egyelőre nem kerülnek értékesítésre.

Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a nyugdíjportfóliókbólátkerülő vagyonelemek értékesítési stratégiája egyelőre még nincs kész,de az adósságcsökkentő alapnak nincsen tőzsdekényszere, így a tranzakciókat nem feltétlenül kell a tőzsdén keresztül végrehajtani.

A magyar részvénypiac szempontjából az is megnyugtató, hogy Borbély nyilatkozata alapján a kormány számára létfontosságú a magyar részvénykibocsátók, illetve a részvények árfolyamának védelme.

Forrás: www.portfolio.hu