Tóth Attila a BÉTa piaccal kapcsolatban elmondta, további termékekkel bővült a piac, amelyen most már 20 papírral lehet kereskedni, de ez még nem a folyamat vége, mivel a kínálat lépcsőzetesen bővül. A jelenlegi árjegyző az Erste már jelezte, további papírokat kívánnak bevezetni a piacra. Az elmúlt 2 hónap tapasztalatai alapján a 40-50 bázispontos spreadek alakultak ki az egyes részvényekben, ez 0,4-0,5 százalékos különbséget jelent a legjobb vételi és eladói ajánlat között. Ebben már a devizakonverzió is benne van, ha pedig így értelmezzük, akkor a BÉT véleménye szerint kifejezetten alacsony spread-nek tekinthető, hiszen egy egyszerű devizakonverzió egy brókercégnél 100 bázispont, vagyis 3 forintos a spread az EURHUF esetében. Összehasonlításképpen Tóth Attila elmondta, a hazai részvénypiacon 10-20 bázispont körüli a spread a leglikvidebb papírok, például az OTP és a MOL esetében.
Legutóbb 10 új papír jelent meg, így most már a Fiat, a Daimler, az Unicredit, a BNP vagy a Bayer papírjaiban is kereskedhetnek a befektetők forintban. Jelenleg 16 befektetési szolgáltató csatlakozott a BÉTa piachoz, 8 aktívan kereskedik. Újabb árjegyző megjelenése is várható, akár heteken belül piacra léphet egy másik szereplő. Az új piacban rejlő potenciál a hazai certifikát piachoz hasonlítható, jó példa, hogy a leglikvidebb BÉT-es termékek közé bekerült egy DAX certifikát, ezt csak a 4 hazai blue chip előzte meg a forgalmat tekintve.
Új papírok bevezetését a kereskedő cégekre bízzák, ha igény van rá és árjegyzője is van a papírnak, akkor a BÉT szívesen bevezeti a részvényt a BÉTa piacra. Év végéig pár tucatnyi papírral is bővülhet a kínálat. Ha több árjegyző jelenik meg egy-egy instrumentum esetében, az nyilván jótékony hatással van a spread-ekre, optimális esetben akár 20 bázispontra is lecsökkenhetne a különbség a legjobb vételi és legjobb eladói ajánlat között.
A hazai részvényforgalomra kitérve Mohai György elmondta, a hazai részvénypiaci forgalom 28 százalékát a hazai kisbefektetők, 10-12 százalékát a hazai intézményi befektetők adják, vagyis az azonnali részvénypiacon a teljes forgalom mintegy 40 százalékát a hazai befektetők adják. Mohai György elmondta, a hazai forgalom 28 százalékát a hazai kisbefektetők, 10-12 százalékát a hazai intézményi befektetők adják, vagyis az azonnali részvénypiacon a teljes forgalom mintegy 40 százalékát a hazai befektetők adják. Mohai véleménye szerint a hazai tőzsdére - mint általában a hagyományos tőzsdékre - a legnagyobb veszélyt az MTF-ek jelentik, ugyanolyan vagy jobb minőségű szolgáltatásokkal azonban fel lehet venni ellenük a versenyt.
Az MTF-ek (Multilateral Trading Facilities)
alternatív kereskedési platformok, amelyek a hagyományos tőzsdéknél akár
jóval alacsonyabb költségekkel működnek. Miután 2007-ben bevezetésre
került a MiFID EU direktíva, megszűnt a tőzsdekényszer, ezzel pedig már
nem csak a "hagyományos" tőzsdéken keresztül lehet tőzsdére bevezetett
értékpapírokkal kereskedni.
Tehát míg ugyanannak az értékpapírnak a forgalma korábban egy bizonyos
tőzsdéhez volt köthető, jelenleg a volumen már több platformról
származik. A volumen alapján legnagyobb MTF a Chi-X Europe, ezen a
platformon keresztül több európai tőzsdén, például a London Stock
Exchange-en, a Frankfurt Stock Exchange-en, a Euronexten vagy az OMX-en
forgó értékpapírokkal is kereskednek.
Annak ellenére, hogy az MTF-eken keresztül egyre nagyobb volumenű
kereskedés folyik, és piaci részarányuk is emelkedik, a legtöbb ilyen
alternatív platform nem túl sikeres, sokan azt gondolják, az MTF üzleti
modell nem működőképes. A nagy reményekkel indult Nasdaq OMX Europe
például 2010-ben fejezte be működését.
A legnagyobb forgalmat lebonyolító MTF-eket (Chi-X Europe, BATS,
Turquoise) globális pénzintézetekből álló konzorciumok tulajdonolják.
Forrás: www.portfolio.hu